Bozsik Yvette: „Egyszerűen, emberségesen is el lehet érni a célunkat”
2021. november 30., kedd 07:07
A János vitéz, a Marica grófnő és a Hegedűs a háztetőn után Bozsik Yvette ezúttal a legfiatalabbaknak készít előadást, Páncélvárrá változtatva a Budapesti Operettszínház stúdiószínpadát. Rozsda lovag története nem ismeretlen a gyerekek számára, az „újrahasznosított” mesealak hőstettein ugyanis generációk nőttek fel. A rendezővel a Kálmán Imre Teátrumban készülő előadásról, a szereplőkről és a környezettudatosságról mesélt a Fidelio-nak.
A Rozsda lovag és Fránya Frida elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg. A kérdésre, miben különbözik egy gyerekek részére készülő darab alkotói folyamata a felnőtteknek szóló előadásoktól: „A gyerekszínházi előadások készítése számomra a legnagyobb öröm, és anyaként is nagyon fontosnak tartom, hogy a gyerekeknek élményt tudjak adni. Ebbe pedig beletartozik a színház is, sőt úgy érzem, a színházra való nevelést nem lehet elég korán elkezdeni. A gyerekeknek szóló előadásokban fontos az őszinteség és a humor. A gyermek szent és tanító is egyben, miközben folyamatosan a végleteket feszegeti. A Rozsda lovag és Fránya Frida műfaja ugyanakkor családi musical, melyben közös élményként vehet részt a család minden tagja.”
Jörg Hilbert Felix Janosával közösen 1987-ben írta Rozsda lovag és Fránya Fridát, ami 1994-ben jelent meg először. Arról szólva, mit ad a történet a mostani fiataloknak, úgy fogalmazott: „Arra tanítja a kicsiket és nagyokat, hogy nem kell mindig szuperhősökben hinniük, hanem egy kedves és félős csupaszív karakter is lehet hős. Hogy nem az erőnktől és a pozíciónktól leszünk valakik, hanem egyszerűen, emberségesen is el lehet érni a célunkat. Sőt, úgy lehet csak igazán!”
Az első olvasópróbán elhangzott, hogy a mese környezettudatosságra nevel. Ennek kapcsán Bozsik Yvette elárulta: „Rozsda lovag valójában egy újrahasznosított fémből készült karakter, és a térben található tárgyak is kidobott májkrémes és szardíniás dobozokból, illetve más újrahasznosított anyagokból állnak. Ez arra utal, hogy nem kell mindig a fényes, a gazdag, viszont figyeljünk a környezetünkre, a természetre, az állatokra. Miközben pedig ezeket az üzeneteket sugározza a darab, elrepít minket más országokba, kultúrákba, például a Távol-Keletre vagy épp a mesék világába, többek között Fránya Frida boszorkány elvarázsolt kastélyába.”