A népszerű színész hamarosan a Ma este gyilkolunk című filmben lesz látható, ami egy idősek otthonában játszódó krimi-vígjáték. Ennek apropóján adott interjút a BEST magazinnak.

„Ez egy krimi-vígjáték, ami egy idősek otthonában, a Pirandello Színészotthonban játszódik, aminek én is a lakója vagyok. Valakit megölnek, és valaki közülünk a gyilkos. Én vállalom magamra, hogy kinyomozom, ki a tettes. A lakókat kedves kollégáim alakítják: Bálint András, Bodrogi, Jordán Tamás, Koltai Robi, Pogány Jutka, Hámori Ildikó… Isteni társaság” – mesélte Kern András.

A kérdésre, amikor filmet vagy színdarabot néz, mennyiben hat az érzelmeire, a színész elmondta:
„Hát hogy a fenébe ne! Ha néző vagyok, „nézek”, mint bárki más. Gyerekkorom óta a filmek, a színház világában élek. 13 évesen már olyan „gyerekszínészfajta” voltam. Egy alkalommal a szinkronstúdióban Avar István kérdezte tőlem: „Te mit csinálsz ma este?” Mondtam, megyek haza, tanulnom kell matekórára. Erre azt válaszolta, „az hülyeség, gyere inkább színházba, és nézd meg a Hamletet.” Megnéztem a Hamletet, akit Gábor Miklós játszott (Avar volt Horatio), szédületes hatással volt rám. Akkor nem értettem, miért hat rám egy 12. században játszódó történet, amit egy Shakespeare nevű pasas 1500 valahányban írt, miért olyan érdekes ez számomra? Mára körülbelül rájöttem. Teljesen mindegy, hogy valami mikor játszódik, tragédia, krimi, vígjáték, mese vagy bibliai történet, ez mind nem érdekes, az az érdekes, hogy megszólít-e téged, mint nézőt. Rám, az érzelmeimre mindig is nagyon hatott a „jó” művészet, egyébként a Hamletet tizenháromszor láttam” – mesélte Kern András.

Azt is elárulta, van-e benne félelem, hogy a színpadon elfelejti a szöveget, hogy hibázik:
„Fiatal koromban nem volt ilyen bennem, most már igen. Mi, színészek megnyugtatásul azt szoktuk egymásnak mondani, a nézők úgysem tudják kívülről a darabot. De mi tudjuk, és amikor rontunk, hibázunk, tévesztünk vagy felejtünk, amikor lemegy az az úgynevezett redőny, na ettől nagyon félünk. Pedig nem szabad félni, mert a színjátszáshoz kell egyfajta önbizalom, vagányság, félve nem lehet játszani.”

A teljes interjú a BESTben olvasható.