Június 9-én egy Cabaret-előadással zár be végleg a legendás Ódry Színpad, amely több főiskola erős koprodukciójával került színre és a debreceni Odeonban áprilisban két teltházas előadás során nagy sikert aratott.

A produkcióról Jármi Bence írt:

A debreceni Odeon Színházban került bemutatásra Csáki Benedek (rendező-koreográfus) és Ferenczy-Nagy Boglárka (dramaturg-főszereplő) közös Cabaret feldolgozása 2024. április 19-én és 20-án. A készítők John Kander, Fred Ebb, valamint Joe Maesteroff azonos című Broadway-musicaljét, a Cabaret-et vették alapul. A darab követi az eredeti musical narratíváját, azaz az 1931-32 közötti Berlinben játszódik.

A musical története szerint a berlini polgárság és művészvilág észrevétlenül válik a kibontakozó nemzeti radikális ideológia és az azt közvetítő propaganda kiszolgáltatott áldozatává. Ugyanakkor hamar egyértelművé vált a debreceni előadás nézői számára, hogy a történet dramatikus tere és ideje csak szimbolikus.

Az előadást a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves színházrendező fizikai színházi koreográfus osztályának hallgatói (osztályfőnökök: Horváth Csaba, Rába Roland), a Freeszfe Egyesület, a Magyar Táncművészeti Egyetem, a Pesti Magyar Színiakadémia, a Debreceni Egyetem, valamint a Kaposvári Egyetem Rippl-Rónai Művészeti Karának hallgatói közösen állították színpadra. 

Az előadást különlegessé teszi, hogy a készítők tudatosan reflektálnak saját helyzetükre és a pályakezdő színészek által jelenleg megtapasztalható kihívásokra.

Csáki Benedek és Ferenczy Nagy Boglárka 2020-ban nyertek felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, éppen az intézmény vezetésében bekövetkezett radikális  változások közepén. Eddigi színházi munkásságuk alapján olyan színészgeneráció tagjai, akiknek igazodni kell a jelenlegi Színház- és Filmművészeti Egyetem múltbéli eseményeket erőszakosan eltörölni vágyó intézményi struktúrájához. A 2020-ban indult osztály tagjai eddigi munkáik során láthatóan igyekeztek úgy alkotni, hogy közben érzékenyen reagálnak a körülöttük zajló változásokra.

Csáki Benedek és Ferenczy-Nagy Boglárka eddigi színházi munkáit a klasszikus művek kortárs szemléletű átdolgozása, azokkal szembeni kísérletező beállítódás jellemzi. Mindezt teszik úgy, hogy láthatóan megértik és aktualizálják a klasszikus műveket. Az egyetemi vizsgákon túl számos előadáshoz kötődik a nevük, melyben szerepeltek, illetve részt vettek a létrehozásukban. 

A teljesség igénye nélkül: Johann Sebastian Bach: Keresztkantáták (rendező: Horváth Csaba); Patrick Ellsworth: Táncos a sötétben (rendező: Csáki Benedek, dramaturg és dalszöveg író: Ferenczy-Nagy Boglárka); Federico García Lorca: Vérnász (rendező: Horváth Csaba); Moliére: Tartuffe; Csokonai Vitéz Mihály műve alapján: Tempefői (rendező: Csáki Benedek); Lewis Carroll: Alice Csodaországban (koreográfus: Ferenczy-Nagy Boglárka); Vörösmarty Mihály nyomán: Csongor és…Belső utazás bizonytalan úticéllal (rendező: Ferenczy-Nagy Boglárka) Mithridatész halott? (rendező: Juhász Tibor, író és dramaturg: Ferenczy-Nagy Boglárka). 

A Cabaret-ben való közös munkát megelőzte egy zenés dráma, a Táncos a sötétben, ahol Benedek és Boglárka már dolgozott együtt rendezőként és dramaturgként. Továbbá szintén a musical előzményét jelenti a Mithridatész halott? című dráma is, mely a művészi létmód viszontagságait tematizálja egy fikciós térben.

A darabban összemosódik a múlt és a jelen, miközben az író-dramaturg egyértelműen ügyelt arra, hogy a színpadon látottak eltávolodjanak a politikai aktualitások közvetlenségétől. A produkció hangulatából feltételezhető a művészi alkotótevékenység kiüresedésének problémája is. A pankráció kettős jelentése, azaz egyszerre nyers fizikalitás és megcsinált koreográfia, izgalmas allegóriáját adja a színházi alkotómunkának. Ahogy bármilyen művészeti tevékenységet folytató alkotó embernek, úgy a pankrátoroknak is szembe kell nézniük azzal, hogy az alkotni vágyás szemben áll a Nimphea Klubb, azaz a közösség fenntartásáért vívott közéleti konfliktusokkal, intrikákkal. 

Mindez azért jelentős, mert hasonló témák, hasonló módon kerülnek felszínre a Cabaret című musicalben is. Az előadás központi konfliktusa, hogy a művészi önkifejezés, valamint az érzelmi és érzéki szabadság megélése milyen módon lehetetlenül el egy olyan társadalmi közegben, ahol egyre erőszakosabban és intenzívebben érvényesül a radikális politikai ideológia. A nézők azt a folyamatot követhetik végig, ahogyan a berlini értelmiség és művészvilág változatos megoldási módokon viszonyul az ellehetetlenülő élethelyzethez.

A szereplők az eredeti Brodway-musicalből lettek átemelve, azonban többször eltávolodik a darab a Weimari Köztársaság terétől és idejétől, teszi mindezt azért, hogy a néző aktualitásának jelenéhez közelítsen. Már a darab legelején szembesülünk ezzel, amikor a táncosok bemutatása helyett különböző sztereotip történelmi alakok felsorolását láthatjuk.

Az előadásban fontos szerepet játszik egy a dramatikus térnek állandó hátteret biztosító led kivetítő, mely időszakosan közvetíti az előadás terén kívülről betörő üzeneteket, a világ aktuális kríziseit, vagy éppen a propagandát. A jelenlegi aktuálpolitikai helyzetre számos konkrét utalás történik szituációk, képi megoldások, és megszólalások terén. Vannak egyértelmű pillanatok az előadásban, amikor nem lehet nem a mai magyarországi társadalmi valóságunkra gondolni.

Az összeomló társadalomban önmagukat feláldozó művészek története ez, miközben ezalatt élesen kivehető a fejlődni vágyó színászhallgatók felháborodottsága. „Az élet egy kabaré nekünk!” hangzik el a darab egy csúcspontján a kijelentés, a főszereplő Sally Bowls (Ferenczy-Nagy Boglárka) szájából. A kérdés már csak az, hogy hajlandóak vagyunk-e belehalni mindenáron?

Összeségében kijelenthető, hogy egy bátor, aktuális mégis állandó üzenetet megfogalmazó Cabaret előadást láthattunk Debrecenben április 19-én és 20-án.   

Szerző: Jármi Bence 

Cím: Cabaret  – ODEON Színház – Debreceni Egyetem 
Koreográfus-rendező: Csáki Benedek e.h.

Szereplők: Ferenczy-Nagy Boglárka, Polák Ferenc, Andrassew Milos Fülöp, Jókai Ági, Varga Levente, Bognár Bence, Kiss Nikolett, Badics Natasa, Kiss Liliána Melody, Tátrai Réka, Albert Rea, Somlyai Kata, Jármi Szófia, Oláh Béla, Glávits Bence, Borka Zsombor, Sárdi Benjámin

Zene: John Kander
Eredeti dalszöveg: Fred Ebb
Eredeti szövegkönyv: Joe Maesteroff
Korrepetitor: Szép András
Sound design: Nánási Barnabás
Dramaturgia: Ferenczy-Nagy Boglárka
LED design: Schuller Vladimir
Lighting design: Baditz Dávid
Costume design: Fábián Eszter
Dance captains: Glávits Bence, Tátrai Réka
Rendezőasszisztens: Molnár Kata