Két kultikus darabot láthat a közönség a Maribori Szlovén Nemzeti Színház Balettegyüttesének karizmatikus táncosaival, Edward Clug, román koreográfus modern adaptációjában.
A táncművészetben a Carmina Burana számos feldolgozását láthattuk már, de ez anagyszabású táncprojekt harminc csodálatos táncossal, Marko Japlj díszletében lélegzetelállító vizualitást kínál.
Edward Clug, koreográfiája a kör fogalmán alapuló kompozíció szerkezetét követi, amely az örömből, keserűségből, aggodalomból és reményből álló létezési ciklust testesíti meg, a sors nagy kerekét, amely feltartóztathatatlanul megfordul.
A koreográfus elsősorban a mozgás olyan spontán impulzusait kereste, melyek a zenei folyamat kibontakozása közben megszólítják a nézőt, és észrevétlenül bevonják őt ebbe a folyamatosan hömpölygő életkörforgásba.
“A koreográfusi munkám során spontán létrejött forma egy kör volt, amely egybeesett az O Fortuna első dalának boldogságkörével. A színházi élet bizonytalansága miatt azt szeretném, hogy a nézők minél hamarabb élőben láthassák a darabot, mert ők azok, akik bezárják a körünket, szükségünk van tehát rájuk, hogy a világunk újra életre kelhessen egy közös színházi élményben” – fogalmaz Edward Clug.
Edward Clug egy mélyen emberközpontú, 20. századi művet gondolt újra: Carl Orff középkori dalok által ihletett Carmina Burana című zeneművét.
A darab bevezető sora, az O Fortuna a világ körforgását idézi meg, az ember tehetetlenségét a kiszámíthatatlan jövővel szemben.
Edward Clug koreográfus, a modernitás iránti elkötelezettséggel reflektál egyrészt a Carmina Buranában benne foglalt emberi kétségekre és gyötrelemre, de sokkal inkább a tavaszra, a reményre és a szerelemre, amelyek ugyanúgy központi témái a műnek, és az embert legmélyebben érintik mindenkori múltjában és jövőjében.
A Tavaszi áldozatról szólva úgy fogalmaz: “A Tavaszi áldozat kétségkívül a 20. század ikonikus remekműve. Nemcsak Stravinsky zeneszerzői életművében jelent fordulatot, de a zenetörténetben is. Emellett a 20. századi táncművészet fejlődése is teljes mértékben tükröződik darabban, kezdve Nizsinszkij színpadi koreográfiájától Pina Bausch megismételhetetlen líraiságáig. Az én koreográfiám ihletője az eredeti Nizsinskij-mű, beleértve annak, a korra jellemző feszességét és felkavaró, avantgárd jellegét.
A Tavaszi áldozat-interpretációm személyes tisztelgésként is felfogható Nizsinszkij és a párizsi ősbemutató hírhedt sikere és egyben botránya előtt, amely a modern táncszínház mindenkori viszonyítási pontjává vált a 20. században. A Tavaszi áldozat ezen interpretációja az eredeti balett-librettót és zenei textúrát követi: mindkettő egy pogány orosz legendát idéz.
A legenda egy szűz rituális feláldozásáról szól, akinek addig kell táncolnia, míg holtan nem esik össze, hogy a Föld megőrizze termékenységét, és a közösség visszanyerje a pogány Tavaszisten jóindulatát. Ikonográfiai szempontból az előadás az ősi orosz legenda népi szimbólumait használja: a hosszú hajfonatú, pirospozsgás arcú nőket és a nagy szakállú férfiakat. A darab minden mozzanata a tavasz újbóli eljövetelére fókuszál” – mondja Edward Clug.
Az est folyamán látható két darab közös pontja a TAVASZ ÉBREDÉSE.
Mikor, hol?:
2022. július 1. péntek 20:00 (esőnap: július 2.)
Margitszigeti Szabadtéri Színpad