A Csak egy szög a Mohácsi-életmű különleges, a 21. századi magyar színház megkerülhetetlen előadása, amely 2003-ban hozta meg a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb társulat és Kovács Zsoltnak a legjobb férfi főszereplő díjat. 

Kritikus szemmel az előadásról:

„Mohácsi rendezésében a színház az összművészet tereként jelenik meg: a díszlet, a zene, az ének, a szöveg, a színészi játék, a mozgásszínház, a tárgyanimáció alkotják a teljes képet. Aztán ezen túl is Mohácsi íróként jegyzi a darabot, dramaturg Eörsi István, szóval tematikailag sem habkönnyű az előadás. 

Az egy szög a cigányok története, a cigányok és a magyarok története, mondhatni a mi közös történetünk is. A cigányságról alkotott közhelyekkel szembesít, de költői képekbe is sűrít az előadás valamit az életünkből. Gigantikus abszurd jelenetek sora követi egymást: a cigányholokauszt, a profán Golgota szeglopással, egy magyarevéssel vádlott ionesco-i „cigányper”, a mai rémvalóság, amelyben egy falu lakói az EU-s tisztségviselő előtt lerombolják a betelepülni vágyó cigányok házát és közben a zene, a tánc, és egy narrátor, a jellegzetes hangú Kovács Zsolt, aki Istennel társalog, el-elkávézgatnak. 

A darab majd négy és fél órán át tartott, de más szempontból is eltér a mai trendtől. A zene segítségével mozgásszínházi jelenetek szűntetik meg a néző időérzékét, eksztatikus hatású negyedórák vannak, hogy csak a legnagyobbat említsem, amikor úgy negyven ember dobverővel üti a díszlet faléceit, az egyszerűen frenetikus. Mintha nem is magyar színházban lennénk, Kovács Márton korábban tett „világzenei” kirándulásokat (ő rühelli a világzene kifejezést, de így érthető, miről is van szó). 
De az sem szokványos magyar színpadon, hogy negyvenen egyszerre levetkeznek mezítelenre. 
Sokkoló erejű.” (Szerző: Balogh Róbert, Színház.hu, Terasz.hu)

„A Csak egy szög. Előítélet két bitangul zajos részben több a „mohácsizmus” jelenségének iskolapéldájánál: színháztörténeti esemény. Fordulópont, írhatnám – de félő, hogy sem színházi világunkat, sem civil életünket nem radikalizálta. Ennek oka azonban nem az előadásban, hanem épp a benne karikírozott általános magatartásban, bennünk magunkban keresendő.

„Mohácsi egész korábbi életműve mintha ehhez az előadáshoz készített előtanulmány lett volna: rendezéseit mindig is a kaotikusan hamis, másokat kirekesztő és magunkat rendre felmentő beszédmód bemutatása jellemezte. Csakhogy míg a korábbi rendezéseiben a múltba repített és egy történelmi korszakot járt körül (a Csárdáskirálynőben az első világháború kitörése előtt időszakot, a Krétakörben a kolhozidőket, A tévedésekben a szocialista közelmúltat, az Ivánban a sztálinista rémuralmat stb.), a Csak egy szögben kíméletlenül a mát, a bennünk élő mindennapi rasszizmus abszurd logikáját mutatta be. Hiszen mindenki toleráns a cigányokkal – de ugye nem költöznek a szomszédunkba?” (Cseicsner Ottília, Prae.hu)

„A deszkákból összerótt játéktér perspektivikusan szűkül hátrafelé, varsát vagy más csapdaféleséget idéz. A ruhák a szürke (fehér és fekete) rendkívül gazdag árnyalataival adják vissza a cigány asszonyok tarka öltözékeit. Mintha fekete-fehér filmen látnánk őket. A zene hasonlóan távolról idézi a cigány folklórt, aminek nemcsak az a következménye, hogy megóv a folklórműsor veszélyétől, de az is, hogy segít elvonatkoztatni a konkrét tárgytól. Mert nemcsak a cigányokról, nemcsak a cigány-magyar együttélésről, nemcsak mindenféle előítéletes gondolkodásról van itt szó. Hanem egyáltalán az emberlét, az emberi együttélés alapkérdéseiről.” (Népszabadság)

Kovács Márton-Mohácsi István-Mohácsi János: Csak egy szög
Előítélet két zajos részben
Rendező: Mohácsi János
Bemutató: 2003. október 10. / Csiky Gergely Színház

Szereplők: Antal Márta, Balla Eszter, Felhőfi-Kiss László, Takács Géza, Hornung Gábor, Horváth Eszter, Horváth Zita, Szula László, Kalmár Tamás, Kántor Anita, Karácsony Tamás, Kecskés Krisztina, Kelemen József, Kocsis Pál, Anna G. Margit, Kovács Márton, Kovács Zsolt, Kovács Zsuzsanna, Kőrösi András, Lázár Kati, Lestyán Luca, Lecső Péter, Lugosi György, Mester Szilvia, Némedi Árpád, Német Mónika, Rusznyák Gábor, Sarkadi Kiss János, Sebesi Tamás, Serf Egyed, Szentgyörgyi István, Szvath Tamás, Tóth Béla, Tóth Eleonóra, Tóth Géza, Tóth Ildikó, Varga Zsuzsanna, Váradi Szabolcs