Csák János: „Amíg én vagyok a miniszter, nem lesznek felesleges kulturális presztízsberuházások”
2022. szeptember 12., hétfő 09:42
A kultúráért és innovációért felelős miniszter, Csák János pénteken az Állatorvostudományi Egyetem tanévnyitóján tartott beszédet, amelyről a 24.hu számolt be.
Eszerint
a kultúrának és a tudásnak valójában akkor van értéke, ha a közösséget szolgálja. A kultúra és a tudás átadására szolgáló intézmények, iskolák, egyetemek, egyházak nélkül széthullana a közösségünk
– mondta.
Csák arról is beszélt, hogy a kormány azért, hogy segítse a tudás megszerzését, a modellváltás után újabb lépést tesz az egyetemi autonómia megerősítésére. Ezért is újították meg a felvételi eljárást – tette hozzá.
A miniszter szerint a változtatások célja, hogy növeljék az egyetemi autonómiát, nagyobb szabadságot adjanak az egyetemi hallgatók kiválasztásában, illetve a képzések megformálásában.
A politikus kijelentette, hogy
a nagy örökség egyúttal kötelesség. […] Kötelezettség, hogy az ember tovább építse. Kultúrában születni nemcsak annyit jelent, hogy élvezzük a kiváltságokat, amiket az ősök alkotása teremtett, hanem annyit is, hogy előkészítjük az utódok kultúráját,
majd a magyarok elődjeiktől kapott örökségére mutatott rá, hiszen Szent István iskolákat alapított, Nagy Lajosnak köszönhető az első egyetem, a magyar oktatási rendszert pedig olyan államférfiak alakították, mint Hunyadi Mátyás, Vitéz János, Bethlen Gábor, és Klebelsberg Kunó.
Csák János augusztus végén és Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselővel, volt kulturális és oktatási miniszterrel való találkozóján Tihanyban arról is beszélt, nem ért egyet azzal, hogy az elmúlt tíz év a konfliktusos és hatalmi kultúrpolitikáról szólt volna. (…)
„Egy erőnk van: az intellektuális erő és a magával ragadó gondolatok”
– fogalmazott Csák a Telex beszámolója szerint.
Hiller István felvetette: a hatalmi politika az itthoni kultúrtámogatásoknál jelenik meg. „Hogy van az, hogy a Széchenyi Irodalmi Akadémia 28 millió forint központi támogatást kap a költségvetésből, a Magyar Művészeti Akadémia pedig az ingatlanokon túl 3 milliárdnál is többet?” – tette fel a kérdést az MSZP politikusa vitapartnerének.
Nettó jelenértékben Csák szerint messze meghaladja az, amit a szocialista kormányok a balos társaságoknak adtak, mint amit 2010 óta a Fidesz megpróbál visszaépíteni. Azoknak az intézményeknek és művészeknek adnak szerinte lehetőséget, akiket korábban mucsai parvenünek tekintettek, mert a nemzeti oldalon vannak. (…)
Szóba kerültek az kulturális nagyberuházások is. Hiller mértékletességre intette a kormányt az elkövetkező évekre, és azt kérte a kulturális minisztertől, hogy figyeljenek oda a vidék Magyarországának közművelődésére, a kisvárosok galériáira, könyvtáraira. A szocialista politikus szerint most a megőrzés időszaka kell, hogy legyen, és el kell halasztani a kulturális nagyberuházásokat, mert azok megépülésének a kisebb intézmények látnák a kárát.
„Egyetértek, nyitott kapukat döngetsz” – válaszolta Csák, és arról beszélt, hogy 2010 óta 700 milliárd forintot költött az állam kulturális beruházásokra, és ennek jó része vidékre ment. A konzervatív ember szereti az élet apró részeit, szereti a falut – fogalmazott, de azt is elárulta a közönségnek, hogy ő például szereti a dűlőutak porát. „Ami nekünk vérünkben van, megjelenik a politikában” – folytatta, ezért is olyan sikeres szerinte a Fidesz vidéken.
„Amíg én vagyok a miniszter, addig felesleges presztízsberuházások nem lesznek”
– jelentette ki. A teljes beszámolót itt érheti el.