Új finanszírozási rendszert dolgoz ki a kulturális és innovációs tárca, a forrásokhoz pedig követelmények társulnak majd – írja a Kultúra.hu. Csák János kulturális és innovációs minisztert Seres Gerda szólaltatta meg.

A teljes interjú ITT érhető el.

Új finanszírozási rendszert dolgoz ki a kulturális és innovációs tárca, a forrásokhoz pedig követelmények társulnak majd. Az üzleti világból érkezett miniszter azt mondja: vége a lobbizásnak, az elmúlt évtizedek nyerteseinek részt kell vállalniuk a kulturális élet fenntartásában – számol be a Kultúra.hu.

A finanszírozási rendszer átalakításáról szólva arról faggatták, miként képzeli el a művészeti területek közti felosztást, az adott területeken belül miként határozzák meg, hogy kinek mennyi állami támogatás jut:

Nyilván figyelembe kell vennünk, hogyan viszonyul egymáshoz a főváros és a vidék turizmusból származó bevétele. Ez befolyásolja a kulturális költéseket is, de hiszek abban, hogy van élet a metropoliszok pörgő életén túl is. Miért ne szomjazhatná egy lassabb, akár bukolikus életet kedvelő ember is a kultúrát? Magyarország minden területén elérhető távolságon belül kell gazdag kulturális kínálatot biztosítanunk. Ezért vannak vármegyei könyvtáraink, színházaink, múzeumaink. Vannak nagy lobbierővel rendelkező művészeti ágak, és a nyilvánosság számára kevésbé látható, mégis értékes alkotók. Az államnak az a feladata, hogy a tehetséges, értéket teremtő művészeket támogassa.”

Az elmúlt időszakban olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy sok a színház, sok a szimfonikus zenekar. A kérdésre, egyetért-e ezzel, úgy fogalmazott:

Magyarország rendkívül gazdag tehetségekben. Ezt igazolja, hogy a külföldi közvetlentőke-befektetések értéke meghaladja a hazai GDP felét. A külföldi cégek nem a hazai piacért jönnek, hiszen nem itt értékesítik a termékeiket. Nem is a nyersanyagért vagy az energiaforrásainkért, mert az zömében import, hanem a magyar „elmékért” és munkaképességért. Ennek fenntartásához az szükséges, hogy Magyarország a GDP több mint egy százalékát fordítsa kultúrára, szemben az Európai Unió 0,4-0,5 százalékával. Ehhez járul majd hozzá remélhetőleg a középosztály nagyobb szerepvállalása a kulturális életben. Számos jó gyakorlat áll rendelkezésünkre. Nálunk egyébként jóval olcsóbbak az átlagos jegyárak, mint Nyugat-Európában az azonos előadások esetében.”

„Minden területnek kialakítjuk a maga sajátos mérési rendszerét, így reális követelményeket támaszthatunk. Ha egy csapat – csupán azért nevezzük így, hogy ne határoljunk be semmilyen művészeti ágat – száz egységnyi pénzből húszezer embert tud megmozgatni, a másik meg csak ötöt, akkor meg kell néznünk, hogy ennek mi az oka.

Az, hogy minél több embert vonjunk be a kulturális életbe” – tette hozzá.

 Fontosnak tartja Csák János, hogy tavasszal Magyarország rendezi meg a Színházi Olimpiát, amely ugyan hatmilliárd forintos állami költségvetésből gazdálkodik, „fantasztikus lehetőség arra, hogy a világ minden tájáról érkező társulatok, rendezők, színházeszmények találkozzanak”.

Az interjúban a miniszter szólt arról is, hogy az Iparművészeti Múzeum és a Közlekedési Múzeum beruházásaihoz kapcsolódó építkezéseket kénytelenek átütemezni a gazdaságot sújtó nehézségek, a tízmilliárd eurós energiaszámla-növekedés miatt, de „mindkét múzeum ügyesen megtalálja annak a lehetőségét, hogy eljusson a közönségéhez”. Kérdésre válaszolva elmondta: az új Nemzeti Galéria pályázatáról még nem született döntés.

Az eddigi kulturális államtitkár távozása kapcsán kiemelte: Hoppál Péter helyi képviselőként nagy energiákat fordít az országos politizálásra is, a kulturális államtitkárság viszont egész embert kíván. „Abban maradtunk, hogy ezentúl miniszteri biztosként segíti a munkánkat. Február elsejétől elfoglalja posztját az utóda, Závogyán Magdolna, aki rendkívül szerteágazó és mély ismeretekkel rendelkezik a területen”.