Csató Kata bábszínész-rendezőt Arany Színpad Kereszt díjra jelölték Litvániában. Az ország legrangosabb előadóművészeti elismerését a legjobb báb- és gyermekszínházi rendezés kategóriában kaphatja meg a Lion and the bird című produkcióért, amelyet a KAUNAS STATE PUPPET THEATER tart műsoron 2023 novembere óta.  

A díjat, amelyet a litván kulturális minisztérium ítél oda, 1992 óta adják át 17 kategóriában, minden év március 27-én, azaz a színházi világnapon.  

Csató Kata a lengyelországi varsói színművészeti akadémiáján végzett Bialystokban bábszínész és bábrendező szakon. Szinte valamennyi magyarországi bábszínházban rendezett, de sokat dolgozik határainkon kívül is, többek között a lengyelországi Varsóban és Bialystokban illetve Moszkvában.  

Veres Andrással közös, Holdfia, Naplánya című előadása 2005-ben UNIMA diplomát kapott. 2007-ben a IV. Országos Gyermekszínházi Szemlén Hamuban sült mese című munkáját a Fővárosi Önkormányzat díjazta, míg 2009-ben az V. Országos Gyermekszínházi Szemlén Noémi és Noella című előadása kapott különdíjat. 2010-ben A keresztanya című rendezése a Színikritikusok Díját kapta a legjobb gyermek- és ifjúsági színházi előadás kategóriájában, Lenka című produkcióját pedig 2014-ben a Szabadkai Gyermekszínházi Fesztiválon és a kurgani (Oroszország) nemzetközi bábfesztiválon egyaránt a legjobb rendezésnek választották. 2006 óta alapító elnöke az ESZME-nek, a Freeszfe Egyesületnek; 2008 óta elnökségi tagja, 2010 óta elnöke az UNIMA Nemzetközi Bábművész Szövetség Magyar Központjának. A Színház- és Filmművészeti Egyetem egyetemi tanársegédje, majd osztályvezető tanára volt 2021-ig. 2015-ben rövid ideig a Szentendrei Kulturális Központ vezetőjeként is dolgozott.

Kovács Géza Blattner-díjas bábművész után ő vezetheti júliustól a szombathelyi Mesebolt Bábszínházat. Pályázatában úgy fogalmazott, hogy azt a hagyományt is szeretné tovább éltetni, „mely merészen mer a tabutémákhoz nyúlni, és azok feldolgozását a bábszínház szerves részének tekinti”.   

“A tabutémák alatt nem csak magának az előadásoknak a témáját értem, hogy etikai, politikai, vallási tabukhoz nyúlunk hozzá: a megvalósítási formákat, az egész bábszínházi kultúrát kortárssá kellene tenni. Édesanyám iparművész, öcsém képzőművész: egy progresszívebb közegbe nőttem fel Szentendrén, és nagyon hiányzik, hogy egy ilyen színházi műfajnál, ahol ennyire hangsúlyos a vizualitás, ahol ennyire erősen beszélhetünk a szöveget gyakran felülíró kódokról, itthon jobbára még mindig csupán a deklarált bábszínházi eszközökkel találkozunk. Ha Magyarországon azt mondom, bábos vagyok, sokaknak még mindig a nyuszika meg a macika meg a paraván ugrik be, mert ebben szocializálódtunk. Meg szeretném mutatni, hogy a bábművészet sokkal több, mint illúzióteremtés” – nyilatkozta Csató Kata.