3Nővér címmel játssza a Teátrum Csehov legismertebb drámáját, július 22-én, csütörtökön. Az előadás a Soltis Lajos Színház és a Szentendrei Teátrum együttműködésében készült, és nem mindennapi Csehov-élményt ígér. Fotó és filmvetítés, jazzes élőzene kíséri az összművészeti produkciót. Sardar Tagirovsky rendező a kilencvenes évek óta él hazánkban, magyarországi színházak mellett sokat dolgozik a határokon túl is. Stílusosan, tea mellett beszélgettünk a darabról, miközben azon kaptuk magunkat, hogy az életről és az időről filozofálunk, mint két Csehov figura. 

– Színházi emberként szorongsz a 4. hullámtól?

– Attól azt hiszem nem félek attól, hogy meghalhatok a vírusban. Egzisztenciálisan, mint színházi ember sem félek, mert a Jóisten vagy az Univerzum vagy bármi kezében vagyok. Ugyanúgy félhettem volna a járvány előtt is. A Covid csak felerősíti a dolgokat. Inkább a barátaim, kollégáim miatt aggódom. 

– Hat éve a Meggyeskerted 4 díjat nyert a POSZT-on, a Nemzetiben és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen a Hatos számú kórtermet rendezted. Most 3Nővér címmel a Három nővért állítottad színpadra, és azt mesélted, hogy jövőre Sirályt rendezel Szombathelyen. Miért érdekel ennyire Csehov?

– Egyrészt nagyon kapcsolódik az orosz világhoz, ahonnan jövök. Minden írása által a gyerekkoromat fejtem meg, pontosabban erre teszek kísérletet. Másrészt az a fajta többrétegűség, ami Csehovnál van, zeneművé teszi a drámáit, ami nekem gyönyörűséget okoz. Mindeközben kortárs problémákkal foglalkozik. Nem mai szinten politizál, de a jelen életünket érinti. Elképesztően alapos a drámaépítkezése. Amikor megfejtem egy-egy darabját, olyan, mintha egy zenét sikerülne megértenem. Az élet zenéjét. Csehov tesz egy kísérletet arra, hogy lekottázza az életet. Lenyűgöző. Pillanatfelvételeket készít a természettől való, végleges és visszavonhatatlan elszakadásunkról. 

– Szerinted miről szól a 3Nővér? 

– A negyedik testvér, Andrej hiányáról. A lányok bátyjáról. Nagyon elkezdett érdekelni, hogy miért három nővér a címe, hiszen négyen vannak testvérek. A darab nekem három királylányról és egy hercegről szól, akik elveszítik királyságukat, a gyerekkoruk világát, kivonulnak a saját házukból, életükből. Andrej nem tud kiállni magáért és a húgaiért. 

– Én úgy látom, a szereplők nem is akarnak kilépni a helyzetükből. Hagyják, hogy az idő kiperegjen az ujjaik közül.

– A négy felvonás négy különböző nap eseményeit mutatja be, melyek közt évek telnek el. Azért pont ezt a négy napot írja meg a szerző, mert ezek a napok szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A saját életemben is nagyon érdekel, hogy az egyik nap hogyan rezonál egy másik napra. Telik az idő, és folyamatosan azt bizonygatjuk, hogy fejlődünk, hogy elértünk valamit. Csehov szereplői is ezt bizonygatják. Ez egy illúzió, mert valójában egy tapodtad sem mozdulunk. Az, ha nagyobb autónk, több tárgyunk vagy díjunk van, nem fejlődés, ezek csak formák. Az érzelmi tartományunk fejlődése a lényeges. 

– Milyen előképeid voltak híres Három nővér előadásokról?

– Ismerem a híres előadásokat Magyarországról és külföldről egyaránt, de nyilván csak a saját értelmezésemet tudom és akarom megjeleníteni. A királylányok koncepciót, a gyerekkor királyságának elvesztését, a darabnak ezt az aspektusát, tudomásom szerint még senki nem rendezte meg. 

– Miért, milyen volt a gyerekkora a három nővérnek, azaz királylánynak és a bátyjuknak?

– Hatalmas terhet rakott rájuk az apjuk, ezért is beszélnek végig róla. A házuk egy elátkozott kastély, amiben ott van az apa szelleme. Az, hogy nem tudják letenni a szülő terhét, teljesen kortárs probléma. Transzgenerációs mélyhipnózisban álmodjuk át az életünket. Pedig van lehetőségünk megbocsátani a szülőknek és magunknak is. Nagyon törékenyek vagyunk és az erőnk is abban rejlik gyakran, hogy ezt a törékenységet vállaljuk.

– Unortodox módon, egészen új megközelítésben állítjátok színpadra a darabot.

– A negyedik felvonás egyik jelenetével kezdünk, és onnan csatolunk vissza a színmű elejére. A Netflix és az HBO sorozatok népszerűsége óta másfajta formanyelvben gondolkodnak a nézők. A 3 Nővérben is filmsnitt-szerű váltakozások vannak. Már az elején tudjuk, hogy a testvérek elvesztették a házukat, és hogy mennek el a katonák. Egyébként a színészeknek ez a fajta, nem lineáris építkezés nagy szabadságot adhat. Nem a megszokott módon építik fel a szerepüket, hanem asszociációk során, ahogy emlékezni szoktunk. Asszociációk mentén létezünk, amit formanyelvében már a kortárs film és színház is használ. Nem a sztori az érdekes, hanem a 3 Nővér nevű örökös jelenség, a jelenlét hiánya a saját életünkből.

– Azt olvastam a 3Nővéretekről, hogy sokat lehet rajta nevetni.

– Főleg az első részen. A második részen kevésbé lehet nevetni, mert a humorhoz gyakran kell a linearitás. A párbeszédek mögött rengeteg szimbolikus, filozófiai tétel van. A szereplők lényegtelennek tűnő dolgokról beszélnek, de a szavak mögött ősi, tipikus helyzetek vannak. Például a Versinyin – Mása – Kuligin szerelmi háromszög. 

– Te – innen nézve -, Moszkván túl születtél és nőttél fel, a Volga melletti Kazanyban. Gyerekként vágyódtál Moszkvába?

– Európába vágyódtam. A rendszerváltás idején jöttünk Magyarországra, ami olyan volt nekünk, mint Amerika. Mostanában visszafelé vágyódom, Kazanyba. Most már az lett az én Moszkvám. A tervek szerint megyek is vissza oda ősszel rendezni. De amikor 16 évesen eljöttem onnan, én is egy három nővér voltam! (nevet)

– Te kit játszanál a 3Nővérben?

– Andrejt, akivel sok kapcsolódási pontom van: van lánytestvérem, kamaszkoromban kártyáztam, hajlamos voltam arra, hogy Natasa típusú lányokkal ismerkedjek. Sok olyan körön vagyok túl, melyekbe Andrej beleragadt. A szerep útját kell megformálnia a színésznek, végig kell kísérnie az úton azt az embert, akit játszik. Csehov is végigkísérte azokat, akikről mintázta ezeket a szerepeket. Ezek a szerepek valós emberek. A képzeletünkön múlik, hogy mennyire látjuk őket élőnek. Ezek a szerepek lelkek.

– Csehov mély együttérzéssel nézi figuráit, de közben szárazan, letisztultan fogalmaz. 

– Igen, és ez az orosz szövegből még inkább kiviláglik. Tárgyilagosan, kegyetlenül együttérző, ebből fakadóan komédia.

– Tagirovsky színháza sokat vár el a nézőtől, de cserébe szórakoztatja is őt – írta az egyik kritika. Tulajdonképpen ez lesz a 3Nővér premierje, élőben még nem játszottátok. 

– Volt egy díszbemutatónk, ami természetesen valódi színházi kapcsolat volt a nézőkkel. A premier a járvány miatt elmaradt. Online lehetett még látni, arról készültek kritikák is. 

– Az est egy igazi összművészeti produkció lesz: fotó és filmvetítés, élőzene kíséri a játékot. 

– Ez a színház feladata most, hogy tanuljon a filmtől, zenétől, képzőművészettől, és hogy használja azokat. Fotó és filmvetítés elhanyagolható mennyiségben van az előadásban, de jelentős dramaturgiai ponton. Ebben rengeteget segített az egyik legjobb barátom és kollégám, Nagy Bianka is. Mármint az egész koncepciót illetően. De mondhatnám még Tóth Ákost is, aki egy csodabogár színész, ember és még sorolhatnám. Nagyon jó színházi emberekkel gondolkodhattam a hogyanokon.
A Soltis Lajos Színházban voltak olyan alkotók, akik minden vívódás és nehézség mellett kiálltak mellettem és segítettek. Egyébként szeretem a 3 Nővér égősor feliratot, ami végig a játéktér felett világít. Ezzel mutatom meg, hogy a Három nővér egy toposz, egy nagy teher. Kivilágítva kiírom, mert azt akartam, hogy látszódjon ez a teher. Nekem ilyen a 3Nővér. 

fotó: Büki László

Prozorov tábornok: Soltis Lajos

Olga: Barna Lilla, Mása: Ténai Petra, Irina: Boznánszky Anna, Natasa: Hajba Beatrix,Andrej: Bruckner Roland, Versinyin: Vasvári Csaba, Tuzenbach: Ivák Bence,Szoljonij: Piller Ádám, Kuligin: Boda Tibor, Csebutikin: Nagy Gábor, Ferapont: Károly Bálint, Fedotyik: Szacsvai István, Rode: Tóth Ákos, Anfisza: Nagyabonyi Emese, Protopopov: Tegyi Kornél e.h.

Muzsikusok: Gregorich Zsófia, Gregorich Domonkos 

Dramaturg: Sardar Tagirovsky, Szigeti Bálint, Tóth Ákos, Szacsvai István, Nagy Bianka | Látványtervező: Bajkó Blanka | Szcenikus: Marton Miklós, Gregorich Ferenc | Zeneszerző: Gregorich Bálint, Gregorich Domonkos, Gregorich Zsófia | Sound Designer: Gregorich Bálint | Mozgás: Ténai Petra | Fényterv: Sardar Tagirovsky Videó: Nagy Bianka | Rendező munkatársa: Szigeti Bálint 

Rendező: Sardar Tagirovsky

Legközelebbi előadások: 
Szentendre, Művészetmalom udvara (Bogdányi u. 32.); időpont: 2021. 07. 22, 19:30