Szeptember 1-jén és 2-án a Margitszigeti Színházban, szeptember 21-én pedig a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban mutatják be Szikora Róbert, Lezsák Sándor és Zsuffa Tünde Árpád-házi Szent Erzsébetről szóló darabját.

Lezsák Sándor szövegkönyv és dalszövegíró, Szikora Róbert zeneszerző, Zsuffa Tünde író és Cseke Péter a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház igazgatója, rendező, komoly feladatra vállalkozott, amikor Zsuffa Tünde az Ég tartja a Földet című – Árpád-házi Szent Erzsébet életéről szóló – regényét színpadra vitte.

Szikora Róbert, a musical zeneszerzője korábban úgy fogalmazott, hogy az 1970-es évek közepén született meg a Szent Erzsébet életéről szóló zene megírásának gondolata, amikor Türingiában, Wartburg várában és környékén járt. Majd a 2000-es években kezdett el dolgozni a zenén, 2019-ben kérte fel Zsuffa Tündét a történet megírására.

Cseke Péter rendező a Pesti Műsor interjújában kifejtette: „Az elmúlt években számtalan kiváló musical született, mégis úgy gondolom, a miénkhez hasonlóra még nem volt példa. Az Ég tartja a Földet a hit, a belső szépség, a szellem és a lélek találkozását dolgozza fel páratlan módon. Rendkívül fontos állomása ez a magyar musical színjátszásnak. Bízom benne, hogy egyre több olyan darab születik majd. amely Szent Erzsébethez hasonló példaképeket állít a középpontba. Nagyon fontosnak tartom, hogy ma Magyarországon olyan történetek szülessenek, amelyeket magyar alkotók álmodnak színpadra magyar hősökről, kiváló magyar színészekkel.”

Arról is szót ejtett, hogy azonnal igent mondott, amikor felkérték a rendezésre. „(…) mert csodálatos lehetőségnek gondoltam, hogy a legismertebb, legnagyobb magyar szent életét ilyenformán mutathatjuk be a közönségnek. Az első pillanattól kezdve közösen álmodtunk a megvalósításról, hetente találkoztunk, együtt ötleteltünk a csapattal, nagyon harmonikusan tudtunk közösen dolgozni. Igyekeztem a lehető legpontosabban megvalósítani, amit Zsuffa Tünde a regényírás közben elképzelt. Fontos mérföldkő volt számomra, amikor a régi alkotótársak – Károly Kati zenei vezető, Szendrényi Éva díszlettervező és Berzsenyi Krisztina jelmeztervező – is csatlakozhattak a csapathoz.”

Bán Teodóra a Margitszigeti Színház ügyvezető igazgatója és művészeti vezetője elmondta, az opera és táncművész világsztárok idei hangos sikerei után fontos, hogy szülessenek ilyen nagyívű magyar alkotások.

„A közönség és a színházak is vágynak az igazán értékes és szórakoztató magyar előadásokra, a musical forma pedig a mai kor igényeinek, ízlésének megfelelő forma ahhoz, hogy egy-egy történetet, a történelmünk egy fontos epizódját bemutassa. ”– tette hozzá. 

A Margitszigeti Színház és Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház közös szabadtéri produkciójában mások mellett Bori Réka, Koltai-Nagy Balázs, Buch Tibor, Szekeres Adrien, Szerednyey Béla, Szabó P. Szilveszter, Varga Miklós is színpadra lép.

Erzsébet legendás portréja 

A világ legismertebb magyar szentjét négyéves korában, hatalmi érdekek szakították el családjától – apjától, II. Andrástól és anyjától Merániai Gertrúdtól -, ám tragédiákkal övezett élete nem kérgesítette meg a szívét idegenben, a rideg türingiai udvarban. Mivel a királylány német földön nőtt fel, Türingiai Erzsébetként ismeri a világ, személyét nem kötik össze hazánkkal.

A musical alkotói csapatának a célja pedig éppen az volt a kereszténység értékei és a magyar történelmi múlt hangsúlyozása mellett, hogy Magyarországon is felfedezzük és felemeljük a legismertebb szentet, akik a szegények és a betegek oltalmazója lett. Erzsébet nem csupán a középkor szentje, akit oltárokra festettek fel, hanem alakja kézzel fogható, életvitele, nyitottsága, modern gondolkodása, szerelme a férje iránt, rajongása a gyerekeiért, őszinte, fájdalmas gyásza az özvegységben, töretlen hite mind-mind arra inspirálta a szerzőket, hogy bebizonyítsák, egy hús-vér nőről van szó, aki minden korban „megállja” a helyét.

Szent Erzsébet életútjának üzenete a mai kor emberének is szól: nem tűrni a hamisságot és az igaztalanságot, segíteni az elesettet, járványok, természeti katasztrófák, éhínség idején is gyakorolni a cselekvő szeretetet. Nem csupán az erkölcsi értékek kerülnek előtérbe, hanem a lovagi kor és a keresztes hadjáratok korszakát is megismerhetik a nézők, miközben trónviszályok, gyilkosságok, kálváriák szövevényén át rajzolódik ki Erzsébet legendás portréja, akinek hite és bátorító szavai bátyjának, a későbbi IV. Béla királynak erőt ad a tatárok dúlta ország újjáépítésében.