Cserhalmi György nélkül nehéz volna elképzelni a 20. század második felének magyar színház- és filmművészetét. Augusztusban egyik rendezése, a Tizenhét hattyúk című Esterházy-regényből készült monodráma érkezik Balatonboglárra, a Kultkikötőbe. Ennek kapcsán kérdezte Németh Mónika.

A teljes interjú a Fidelio oldalán olvasható.

A Nemzet Színésze elsőként arról mesélt Németh Mónika interjújában, hogy Révfülöp a kedvenc helye, több évtizede él már ezen a vidéken. A kérdésre, mi a titka a Balaton-felvidéknek, kifejtette: „Hamvas Béla is ír erről a vidékről Az öt Géniusz földjében. Ez egy toszkán ék. Egy géniuszi táj, amely Toszkánából indul és egészen a Móri-árokig tart. A pleisztocén és a miocén is munkálkodott itt, egészen különleges flórája és faunája van. Nagyon szerethető. Nem tudom, hogy mitől. De az biztos, hogy én nemigen tudom elképzelni nélküle az életet. Olyan hely ez, ahová valahogy kényszeresen, mindig jönni kell.”

Augusztus 18-án egykori tanítványa, Péteri Lilla a Kultkikötőben adja elő Esterházy Péter Tizenhét hattyúk című monodrámáját. A felvetésre, miszerint sem színészként, sem rendezőként nem lehetett könnyű vállalás ez, Cserhalmi György elárulta: „Ez egy olyan szöveg, amivel időt kell tölteni. Minden nap valami mást mond, egyre jobb viszonyba lehet kerülni vele – hacsak persze az ember nem vágja az első 10 perc után a sarokba. Mint minden jó szerző, egyszer csak Esterházy is ad a művéhez egy kulcsot, ami a legreménytelenebb pillanatban pont beleillik a zárba, és akkor elindul valami. Jó játék ez nagyon. De egy ilyen monodráma semmit nem ér a színész nélkül. Rendezhetek én akármit. (…) Lilla ettől az előadástól színésznő lett. Van egy ilyen tulajdonsága egy ilyen remekműnek. Ha jól érzi magát annál, aki mondja, akkor fölemeli magához és viszi” – tette hozzá.

A produkció ajánlója szerint Esterházy Péter formabontó és új formákat teremtő remekműve egy nehéz sorsú lány monológja az 1980-as évekből, klasszikus barokk nyelven elmesélve. Csokonai Lili, a szerző alteregója s egyben a történet címszereplője felidézi boldogtalan gyermek- és ifjúkorát, árvaságát, szerelembe, majd teherbe esését, abortuszát, egy nős férfivel való viszonyát, de a sok szomorúság dacára mégis valami csodálatos életigenlés, élni akarás sugárzik a személyiségéből. Főleg azok után, hogy felfedezi a saját értékeit, s ráébred a lelki és a testi szenvedélyek varázslatos természetére.

Cserhalmi György szerint a mai fiatalok többet tudnak, mint az ő korosztálya valaha: „Nehéz ez, mert amikor már elkezdik kapiskálni, mibe is vágták a fejszéjüket, hamar rájönnek, hogy ez épp az ellenkezője annak, amit gondoltak. Rohadt sok meló, nagyon komoly önfegyelem. Meg kell tanulni odatartani a hátukat, hogy vágják rajta a fát. Nem egy túl vonzó sport. (…) Az egyik rendező bácsi egyszer azt mondta nekem: „Fiatal barátom, maga nem ismeri azt a szót, hogy mintha?” Visszakérdeztem, hogy ezt hogy tetszik érteni.  Erre az volt a válasz: „Hát úgy, hogy nem kell ennyire beleélnie magát.” Akkor azt kérdeztem tőle, mi lenne, ha a tanár mintha tanítana, az orvos mintha gyógyítana, az építész pedig mintha házakat építene. Ezt a minthát én mindig is gyűlöltem. Akárcsak azt a hozzáállást, hogy majd prömierre hozom, majd a bemutatóra megtanulom a szöveget. Mindig is úgy voltam vele, hogy ha erre a dologra adtam a fejem, akkor csináljam rendesen, hadd szóljon.”

A felvetésre, el kell-e menni a falig, azt felelte: „Meg át kell rajta menni. Hát azért van ott.”

Kérdezett: Németh Mónika

Tizenhét hattyúk
Időpont: 2023. augusztus 18. péntek, 20:30
Helyszín: Kultkikötő – Balatonboglár (Árpád u. 17.)