Összevissza beszélnek azok, akik megpróbálják lejáratni Székely Gábor rendezőt, az SZFE nemrég Vidnyánszky miatt lemondott tanárát – mondta Cserhalmi György, a Nemzet Színésze a Klubrádiónak.
Szerinte a színházi szakma teljes leépítése zajlik, de ebben Vidnyánszky épp úgy le fog épülni, mint azok, akit épp most ő készül leépíteni.
Arról is beszélt, azok, akik Székelyt kommunistázzák, utánanézhetnének Vidnyánszky múltjának is, csak vigyázzanak, nehogy nagyon meglepődjenek.
Rég olvasott akkora hülyeséget, mint a Pesti Srácok Székely Gábor rendezőt támadó cikke – mondta Cserhalmi György színész, aki úgy fogalmazott, egyszerűen kihűlt alatta a szék, amikor a kezébe került a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) tanáráról szóló írás.
A Fidesz-frakció és a kormány által fenntartott újság múlt héten azt írta, Székely Gábor egy bújtatottan létező és máig óriási befolyással bíró kommunista kör tagja. Azt is kijelentik, a rendszerváltás előtt a színházi és filmes világ a kommunista ideológia egyik fontos terjesztője volt, 1990 után pedig zökkenőmentesen vált az ugyancsak a nemzetköziségben utazó szélsőliberalizmus és nyílt társadalom ideológiájának terjesztőjévé.
Cserhalmi szerint azonban Székely csak azt a szokásos blablát mondta egykor a pártkongresszuson, amit abban az időben minden színházigazgató elmondott, sőt, minden vállalatvezető és mindenki más is, akinek volt valamiféle funkciója, pláne vezető szerepe. És egy színház életében akkor is fontos volt, hogy kap-e pénzt vagy nem, ugyanúgy, mint ma – jegyezte meg.
A Nemzet Színésze szerint ha szakmának van még morálja, akkor Székely Gábor a gerince, ezért is fájdalmas nagyon sokaknak, ami most történik.
Cserhalmiszerint az SZFE-n zajló oktatásnak csak egy problémája van, hogy a döntéshozók megvonják tőle a támogatásukat.
Így tehát még a Színművészetinek lehetett volna oka megorrolni, ehelyett inkább felkötötték a gatyát, és anyagiak híján is megpróbálták az oktatást a hagyományos, jól bevált formában folytatni. Saját oktatói tapasztalatai alapján azt mondta, szó nem volt világnézeti dolgokról, hanem csak kifejezetten, meredeken és fölemelően szakmaiakról.
Megemlítette, hogy tavaly, amikor a Kaposvári Egyetem színművészeti szakán tanított, az általa vitt osztály budapesti színművészetis osztályokkal dolgozott együtt két hónapig, ami szerinte „baromi jó meló volt”.
Minderről aztán boldogan számolt be akkori főnökének, a Kaposvári Egyetem rektorhelyettesének, Vidnyánszkynak, amire meg baromi nagy hallgatás volt a válasz. Mint mondta, akkor még nem tudta ennek az okát, de amikor kialakult a Színművészeti Egyetem körül a purparlé, és alapítványi működésről ,meg kuratóriumról volt szó, baráti körben már mondta, hogy nem lesz más ott az elnök, mint a Vidnyánszky.
Cserhalmi arról is beszélt, általában hogyan látja a színházi szakmát:
„Csináltak itt két kicsi szakmát egy nagy helyett, és ezek elkezdenek felszívódni egymás utálatában, ami rettenetes nagy bűn.
Egy nagy szakma lehetne erős, és lehet, hogy valakiknek ez szúrt szemet. Megpróbálják ezt a két pici szakmát teljesen leépíteni, de ebben a Vidnyánszky épp úgy le fog épülni, mint mindenki más, akit épp most készül leépíteni.”
A színész szerint azt, hogy mi lesz az egyetemmel, illetve a magyar színházi szakmával, az idő fogja eldönteni, és lehet, hogy erre rámennek a mostani helyzet bírálói, de szerinte Vidnyánszky is.