Cserna Lulu nem könnyű „hátizsákkal” érkezett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemre: színészgyerekként, ráadásul másik országból, néhány évvel idősebben, mint osztálytársai. Éppen ezért öntudatosan, komoly elhivatottsággal. Idén végez Papp Éva és Harsányi Zsolt magiszteri színészosztályában, és rengeteg munkája van abban, hogy immár magabiztosan lép a pályára. A Játéktér.ro kérdezte.

Arról szólva, hogy döntött a színészi pálya mellett, Cserna Lulu kifejtette: „Valahol ez egy egyértelmű folyamat volt, de van egy ilyen kép a fejemben, hogy kislány koromban filmnézés közben nagyon megfogott valamilyen jelenet és akkor kattant be nálam, hogy ez engem nagyon érdekel. A színházi világon kívül még a pszichológia is megfogott és szerencsémre a két dolog kéz a kézben jár. A szüleim révén rengeteget jártam színházba, ott léteztem, abba a környezetbe nőttem bele.  (…) Sokszor találkoztam azzal a mondattal, hogy „neked könnyű, mert a szüleid színészek”. Ez nyilván nem így van, épp ellenkezőleg, bennem felépült emiatt egy fal, amit csak később tudtam áttörni. Amikor gimnázium mellett a Földessy Margit színitanodába jártam, folyamatosan azon kaptam magamat, hogy miközben megszületett bennem egy lehetséges megoldása egy jelenetnek, ezzel egy időben megjelent az a gondolat is, hogy mi van, ha a szüleim alatt teljesítek?”

Az érettségi után Cserna Lulu sok időt töltött Spanyolországban, ahol egy Autista Szeretetotthonban dolgozott, Lisszabonban, ahol egy hotelben munkálkodott és egy kolumbiai vándorszínész társulathoz is csatlakozott, akikkel gyerekelőadásokat csináltak.

„(…) Ezután jött végre a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem. Többen is javasolták, hogy próbáljam meg, mert szerintünk nekem ott lenne a helyem” – mesélte.

A kérdésre, hogy érezte magát az egyetemen, elárulta: „Nekem nagyon fontosak az emberi kapcsolatok, nagyon jól éreztem magam ott. A hangulat mindig közvetlen és családias volt. (…) Vágytam egy olyan mesterre, akit az osztályvezető tanárnőm, Tompa Klára személyében tökéletesen meg is kaptam. Ezért soha nem is bántam, hogy Marosvásárhely előtt nem vettek fel másik egyetemre.”

Aktívan részt vett a freeSZFE ellenállásban, mind élőben, mind a közösségi médián keresztül. Ennek kapcsán elmondta: „Szerintem az embernek kell hogy legyen saját értékrendje, amit képvisel, és ami mellett kiáll. Alapvetően, ahogy egy szerepnek is meg kell találnom a célját, motivációját, hogy mitől válhat számomra fontossá, azt gondolom, hogy az életben is találkozunk olyan helyzetekkel, amelyekről úgy érezzük, hogy bele kell állnunk, még ha nem is közvetlenül érint bennünket.”

Cserna Lulut arról is faggatták, mennyire hátráltatja a vírushelyzet a pályakezdésben: „Ha nem lenne a pandémiás helyzet, akkor sem feltétlenül lennék könnyebb helyzetben. Mindig is telített volt a szakma. Lehet úgy is gondolkodni, hogy valami azért nem jön össze nekem, mert a körülmények nem engedik, de én inkább abban hiszek, hogy van dolgom a pályán és várnak rám lehetőségek”.

A teljes interjú ITT érhető el.