Az ország legidősebb aktív színésznőjét 95. születésnapja után kérdezte a Blikk oldalán Navarrai Mészáros Márton.
“Hogy mi a hosszú élet kulcsa? Nincs én nekem kulcsom, csak az ajtómhoz van kulcsom! Hogy is lenne a hosszú élethez? Talán csak az a titok, hogy létezni kell, menni kell, tenni kell, sétálni kell, és leginkább olvasni. Én falom a könyveket, láthatod. Amúgy feltölt az is, hogy kinézek az ablakomon, és csodálatos tájkép fogad: egy egész hatalmas erdőt látok, benne pedig a madaraim, akiket az erkélyre szoktattam. Tudni kell örülni az ilyen apróságoknak…” – fogalmazott Csernus Mariann.
Az időjárással sincs baja, csak “ez az átkozott szél” készíti ki.
“Szédülök és fáj a fejem, egyébként pompásan vagyok, fütyülök a kilencvenötre! (…) Szerettem a szakmámat, örültem, hogy játszhatok, verset mondhatok, állandóan a színpadon lehetek. Ez volt az egyik része az életemnek, ez pedig alapjaiban határozta meg az életmódomat. Mindig aktív voltam, nem pihentem sokat, de ezt így tartottam helyesnek. Az érem másik része, hogy amíg volt családom, addig az apámat és az anyámat, valamint a kislányomat, akit szintén el kellett vesztenem, nagyon szerettem. Ők tápláltak életem során, nem a két férjem. Őket csak tűrtem. Mindennel együtt van bennem valami erő, vagy nem is tudom, minek nevezzem, ami meghatároz” – fogalmazott Csernus Mariann.
Azt is hozzátette: “Olyan vagyok, mint a verkli. Felhúzom magam, ha beszélgetés, est vagy előadás lesz. Ismerem a korlátaimat, de két előadásban még játszom: a Házasságon innen, házasságon túl tizenöt éve megy a Pesti Magyarban, a Vizsolyi Biblia 2.0 című önálló estemet tavaly mutattuk be a Bethlen téren. Ezzel a régi csodaszöveggel járom az országot: Gödöllő, Dunaújváros, Székesfehérvár után most arról van szó, hogy talán Zalaegerszegre is elviszem jövőre. Az RTL dokumentumfilmet forgat rólam, ennek megkezdődtek az előkészületei. Van egy kiadatlan kéziratom, de könyvajánlókat is írok, ha valami hozzám szól.”