Jászai MariOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. május 8., szerda
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Csikos Sándor lett a Nemzet Színésze

    2024. április 4., csütörtök 16:46

    Az Index információi szerint Csikos Sándort választották a Nemzet Színészévé, a januárban elhunyt Benedek Miklós helyére. Rendhagyó módon a tizenegy helyett most csak tíz tag szavazott, mivel Tordy Géza időközben bekövetkezett halála miatt még egy tagját elveszítette a grémium. A két éve Kossuth-díjjal kitüntetett Csikos Sándor Jászai Mari-díjas színművész, színházi rendező, kiváló és érdemes művész elsősorban színházi színészként ismert, több mint harminc éve a debreceni Csokonai Színház tagja.

    A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, színházigazgató, érdemes és kiváló művész, a Magyar Köztársasági érdemrend lovagkeresztje címmel kitüntetett, Kazinczy-díjas Csikos Sándor Karcagon született 1941-ben. 

    A gyerek- és fiatalkorát nagyon bonyolult évtizedeknek élte meg, amikor „nehéz volt az identitásunkat megtartani” – nyilatkozta egy interjúban. Az apja kisgazda képviselő volt, aki aztán nem volt hajlandó átlépni a kommunista pártba. Az 1956-os forradalom leverése után Csikos Sándor röplapokat készített a guminyomdájával. „Többször kihallgattak, de az apám elleni bosszú is benne volt abban, hogy kirúgtak a karcagi gimnáziumból” – mondta. Végül a debreceni Fazekas Gimnáziumba került, de mint mondta, ezzel a háttérrel nagyon kellett vigyáznia. Később a káderlapja ellenére felvették a főiskolára.

    A Színház- és Filmművészeti Főiskola után 1965-1969 között a Miskolci Nemzeti Színház, 1962-1972-ig az Irodalmi Színpad tagja, 1972-től a Debreceni Csokonai Színház, 1974-1975 között a győri Kisfaludy Színház művésze, majd 1975-1984 között pályafutását ismét a Csokonai Színháznál folytatja. Ezt követően a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház társulatához szegődik, melynek 1990 -1993 között igazgatója. 1993 óta újra a Csokonai Színház társulatának tagja.

    A gyerek- és fiatalkorát nagyon bonyolult évtizedeknek élte meg, amikor „nehéz volt az identitásunkat megtartani” – idézte fel egy interjúban. Az apja kisgazda képviselő volt, aki aztán nem volt hajlandó átlépni a kommunista pártba. Az 1956-os forradalom leverése után Csikos Sándor röplapokat készített a guminyomdájával. „Többször kihallgattak, de az apám elleni bosszú is benne volt abban, hogy kirúgtak a karcagi gimnáziumból” – mondta. Végül a debreceni Fazekas Gimnáziumba került, de mint mondta, ezzel a háttérrel nagyon kellett vigyáznia. Később a káderlapja ellenére felvették a főiskolára.

    A színpadon volt Anyegin és Marat, Lucifer és Kerekes Ferkó. Játszott a Hamletben, a Sirályban, Az ember tragédiájában. „Fontos, hogy az ember többféle arcát is meg tudja mutatni, ne csak azt, amit leginkább megszoktak tőle” – mondta a szerepeiről.

    A színpadi szerepek mellett tanítással is foglalkozott, a Debreceni Színjátszó Stúdió és az Ady Endre Gimnázium beszédtanára volt, és műértelmezést is tanított, a növendékei között volt többek között Tenki Réka, Waskovics Andrea, Szarvas József és Keresztes Tamás. „Jó érzés, hogy ők valamit kaptak tőlem. Segítettem abban, hogy ki tudják fejezni magukat” – mondta a pedagógusi munkájáról.

    Csikos Sándor azt mondta, különösen a pályája elején rengeteg kétsége volt magával szemben. „Az önreflexió sokat segített, mert aki el van telve magától, az első buktatónál összezuhan. Amikor valamit jól csináltam, és sikerem volt, örültem; ha megbuktam, elkezdtem keresni, elemezni, mit rontottam el. Tudtam, hogy a kudarcból többet lehet tanulni, mert a siker kényelmessé teszi az ember. Ha tapsolnak, könnyen el lehet hinni, hogy legközelebb is ilyen lesz. Nem, nem ilyen lesz.”

    2021-ben, a nyolcvanadik születésnapja apropóján jelent meg vele egy életinterjú-kötet Csikos Sándor kulisszák nélkül címmel Kornya István tollából.

    A Nemzet Színésze címet azon művészek kaphatják meg, akik betöltötték a 62. életévüket, 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltöttek. A címet legfeljebb tizenketten viselhetik egyszerre, akik – a jelenlegi szabályozás szerint – életük végéig havi nettó 630 ezer forint juttatásban részesülnek életjáradékként.

    Nemzet Színésze cím jelenlegi birtokosai:

    • Almási Éva
    • Bodrogi Gyula
    • Cserhalmi György
    • Jordán Tamás
    • Király Levente
    • Lehoczky Zsuzsa
    • Molnár Piroska
    • Pogány Judit
    • Szacsvay László
    • Udvaros Dorottya

    Mint ismert, Tordy Géza március 30-án hunyt el, 85 évesen. Temetése után választanak ismét tagot a nemzet színészei – immár Csikos Sándorral közösen.

    Forrás: Színház Online, HVG

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram