Márta és István az utolsó menekültvonattal próbálja elhagyni az országot 1956 novemberében. A fiatal pár mellett az egyház ereklyéi, egy megkínzott pap és a hatalom emberei is a határ felé tartanak. A szereplők történetei a vonaton, egy mindent eldöntő sakkjátszma során keresztezik egymást. A most mozikba kerülő új magyar film, a Mesterjátszma Stefan Zweig Sakknovellájának szabad adaptációja. A rendező Tóth Barnabást kérdezte a Mandiner.
Mandiner 2023.11.09 – 56,57,58,59,60,61. oldal
A kérdésre, a forradalom leverése előtt néhány nappal játszódó Mesterjátszmában ugyanaz volt a cél, mint az Akik maradtak-ban: megmutatni, mire képes a szeretet gyógyító ereje, a rendező azt felelte:
“Ezt így sosem mondtam ki, de nagyon örülök, ha valakinek ez jut eszébe erről a moziról. Talán nem is alaptalanul.
Az egyik főszereplőnk, Hajduk Károly a miskolci Cinefesten, ahol a világpremier volt, és ahol ő is először látta egyben az egészet, a vetítés után odajött hozzám, megölelt, és azt mondta: “csináltál egy filmet a szeretetről”.
Ezen kissé meg is lepődtem, mert én az utómunkák alatt már nyilván ezerszer láttam a Mesterjátszmát, és mindig az volt bennem, hogy az Akik maradtak egy lassú, meleg tónusú, lágy, érzelmes alkotás, ez pedig éppen ellenkezőleg: egy gyorsan pörgő, hűvös, a felszínen viszonylag érzelemmentes módon feldolgozott sztori. Ezért vagyok boldog, hogy eszerint a mély rétegei is könnyen érthetőkátérezhetők. És mert minden munkámban, talán kicsit régimódian vagy jól fésülten, arra törekszem, hogy legyen valami értelme. Hogy ténylegesen tudjak adni valamit a nézőknek, és ne csupán öncélú játékra költsek el rengeteg pénzt; igyekszem soha nem frusztrációból vagy mutatni vágyásból alkotni. Ez nem jó vagy rossz út, én egyszerűen ilyen vagyok, így működöm.”
Arról szólva, hogy a pap karakterére már eleve az Akik maradtak férfi főszereplőjében gondolkodott-e, elárulta:
“Nem feltétlenül, de természetesen elhívtuk Károlyt is a kasztingra. A forgatókönyv első verziójában, amit Fonyódi Tibor írt, a pap még egy idős, törékeny ember volt. Majd jöttem én, és szabad kezet kaptam mindenféle változtatásra; rájöttem, hogy a film szempontjából jobb, ha egy fiatalabb, életerős karaktert gyúrunk belőle, akinek ráadásul pénzügyi végzettsége is van, így abszolút reális, hogy ő őrzi az egyház kincseinek egy részét. Egyébként a vele történtek ábrázolásában – börtön, kihallgatások – Mindszenty emlékiratai voltak a fő inspirációim. Nemcsak a fogva tartás körülményeire vagy a vallatások menetére gondolok, sok mondatot szinte szó szerint átemeltem Mindszenty belső vívódásaiból, érzéseiből, érzékeléseiből. Visszatérve Hajduk Károlyra, amikor tehát kitaláltam, hogy a pap figuráját fiatalítanunk kell, elkezdtünk a negyvenes korosztályból válogatni. Mindig ragaszkodom a kasztinghoz, valahogy szükségem van rá, hogy az én kamerám előtt hangozzanak el kvázi az én mondataim, csak így tudom végül jó szívvel, nyugodtan egy-egy színész mellett letenni a voksomat. Ez esetben is így történt, de már egy kör után kiderült, amit legbelül azért addig is sejtettem: Karcsi arca egyszerűen verhetetlen. A minimalista játéka, az arckifejezése, az egész lénye képes a nézőt úgy elvinni egy utazásra, hogy közben empátiára is készteti. Biztos, ami biztos, egyszer még összenéztem őt egy sakkjátszma közben Mácsai Pállal, de már ott volt az üveg bor bekészítve mindkettőjüknek az asztalomon. Nemrég pedig felfedeztem, hogy a Károllyal való közös történetünk sokkal régebbre nyúlik vissza. (…)
Rendezgettem a digitalizált VHS-kazettáimat, és az egyik, még főiskolás koromban készült felvételen mindketten rajta vagyunk. Egy évfolyamra jártunk a Színművészetin, csak ő a Vas utcába színész szakra, én meg a Szentkirályiba filmesre.
Hegedűs D. Géza többször hozott át hozzánk osztályokat kameragyakorlatra, és én már akkor is többször őt választottam. Aztán elsodort minket egymástól az élet, egészen az Akik maradtakig, amiben fantasztikusan nagyot alakított.”
Tóth Barnabás azt is elárulta, van egy ugrásra kész terve, a forgatókönyv-fejlesztést a Filmintézet lezárta, most várják, hogy az úgynevezett előkészítési szakaszba léphessenek. Az új mozi Hofi Géza életének egy időszakát dolgozza fel, amikor a hetvenes években a Komlós János vezette Mikroszkóp Színpadon lépett fel, és ment kettejük közötti rivalizálás, közben a hatalomnál is helyezkedni kellett, plusz keresni a közönség kegyeit: “Egy sírva röhögős valami lenne, a forgatókönyvet Horváth Áron és a Petrik András írják, én csak úgy belepiszmogok. És van egy másik tervem is, ami már a kasztingnál jár. Egy keserédes, mégis inspiráló történet egy magyar családról a menni vagy maradni kérdésével a középpontban.”
Mandiner 2023.11.09 – 56,57,58,59,60,61. oldal