Június 9-én, szerdán 19 órai kezdettel tartja újabb bemutatóját a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata.

Egy igazi klasszikust vittek színre, Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjét, Sardar Tagirovsky rendezésében. A Rasputyin című, jelentős közönség- és szakmai sikernek örvendő előadás rendezője immár a társulat állandó tagjaként tért vissza Szatmárnémetibe, és eredeti terveitől eltérően kezdett bele a Csongor és Tünde rendezésébe. Eredetileg a Don Juan című előadás színre vitele szerepelt a tervek között, évad közben történt a változás, így került a nagy magyar klasszikus – egyfajta tisztelgésként a magyar drámairodalom előtt – a repertoárba.

Fontos szempont az is, hogy a rendező és a darab egymásra talált. Tagirovskynak ugyanis régi vágya, hogy a három nagy magyar klasszikust a maga szemszögéből megközelítve vigye színre. Nemrég láthatta a magyarországi közönség Az ember tragédiája-rendezését, most a Csongor és Tündén dolgozik, de ugyanennyire érdekli a Bánk Bán jövőbeli feldolgozása is. Mint nem magyar származású rendező számára pedig ez külön kihívás.

„A Csongor és Tünde célközönsége széles, több generációt is magába foglal. Egy kötelező háziolvasmányról és iskolai tananyagról van szó, emiatt az iskolás közönség számára is izgalmas, érdekfeszítő lehet, a társulat ezzel szeretné a fiatalabb generációt is a színházba hívni. Viszont lenyűgöző színházi élmény a felnőtt közönségnek is, hiszen Sardar Tagirovsky újabb grandiózus, az egész társulatot megmozgató produkciót hozott létre a Harag György Társulattal, egy hosszúra nyúlt próbafolyamat során” –   mondja Bessenyei Gedő István, társulatigazgató, az előadás dramaturgja. 

„Vörösmarty Mihály sosem láthatta művét színpadon megvalósulni, nem láthatta előre, hogy műve ekkora utat jár be a megírását követő másfél évszázadban. Ugyanúgy, ahogy Csongor sem sejthette, álmában sem, hogy Tündével megtalálja a szerelmi beteljesülést. Csongor és Tünde nagy akadályok elé került. Ahogy a róluk elnevezett mű is, hiszen nagy népszerűségre tett szert az iskolákban és színházakban egyaránt. Meghatározta a romantikáról alkotott elképzelést a magyar nyelvterületen és kötelező klasszikussá vált a társadalom szemében. Ez nagysága mellett terhet is jelent, főleg a mindenkori színházcsinálókra. Egy olyan megvalósítás irányába szeretnék elmozdulni, ami a mű tiszteletben tartása mellett képes újszerű elemeket tartalmazni, amelyek a színház pillanatnyi igazságát és időtlenségét erősíthetik meg. A verses szövegek mélyebb dimenziót szeretném feltárni az alkotókkal olyan módon, hogy érezhetővé váljon az emberi dráma és a nyers költészet, a zsigeri játék és az álmokat felidéző képzelet, az örökérvényű klasszikus és az újító színház varázsa” – mondja az előadás kapcsán Sardar Tagirovsky rendező” – írja az előadás szinopszisában Sardar Tagirovsky.

Az előadás szereplői: Bándi Johanna, Bodea Gál Tibor, Bogár Barbara, Budizsa Evelyn, Diószegi Attila, Frumen Gergő, Gaál Gyula, Gál Ágnes, Keresztes Ágnes, Kovács Éva, Kovács Nikolett, László Zita, Méhes Kati, Moldován Blanka, Nagy Csongor Zsolt, Orbán Zsolt, Poszet Nándor, Rappert-Vencz Gábor, Rappert-Vencz Stella, Szabó János Szilárd, Varga Sándor.

A produkció dramaturgja Bessenyei Gedő István, jelmez- és díszlettervezője Kupás Anna, zeneszerzője Bakk-Dávid László, koreográfusa Szabó Franciska volt. Az előadás létrejöttében Kertész Ványi Alexandra rendező- és tervezőasszisztensként, Szabó Ritta ügyelőként, Tamás Ágnes pedig súgóként vett részt.

Csongor és Tünde című előadásunk június 9-én 19 órától tartandó bemutatójára, illetve a május 11-én, és 18-án és 26-án játszott előadásaira kaphatók jegyek az Északi Színház jegyirodájában, hétköznaponként 10 és 17, szombaton 10 és 13 óra között. Kérjük a kedves közönséget, a jegyeket elővételben váltsák meg, vagy jelezzék a szándékukat a fent említett munkaidőben a 0261-712106 és 0736625907 telefonszámon, majd ezt követően a helyszínen kiválthatják a belépőket! Online jegyvásárlás: Biletmaster.ro.

A bemutató bérletszünetben tekinthető meg, az azt követő előadások pedig bérletpótlásra is szolgálnak.