Csonka András édesapja nyomdokait követve már gyerekként is színésznek készült, a Főiskolát 1990-ben végezte el Szinetár Miklós osztályában. A Lead Yourself interjúsorozatában értékrendről, félelmekről, felelősségvállalásról, és videós platformokról is mesélt.

„A színház előtt az éneklés volt a nagy álmom. Bár papírom a színészetről van – immár 30 éve – az, hogy énekelhetek is külön öröm. Kamaszként imádtam a slágerlistákat, az akkori popzenét. Arról álmodoztam, hogy majd fent állok a színpadon és az emberek csápolnak a koncertjeimen. Aztán tényleg így lett. Ebből megtanultam, hogy érdemes azokra az álmokra is emlékezni, ami régen volt, mert bármikor valóra válhat” – fogalmazott Csonka András a videóban.

Bár az ország a a Família Kft.-ben ismerte meg a nevét, színészként azóta nem szerepel a tévében.

„Pedig lenne hozzá kedvem, játszanék újra sorozatban, de nem szoktam nyomulni és nem is tudok. Mikor a Família Kft. véget ért, azt gondoltam, hogy nekem elég volt ebből a műfajból. De most nézőként is rákattantam, igaz ez a pandémiának is köszönhető: sorozatfogyasztó lettem” – tette hozzá.

Ám, nem csak ez változott meg az életében a koronavírus-járvány óta. „Tavasszal még nem éreztem azt a fajta bizonytalanságot és félelmet, amit most igen. Nem tudjuk, hogy milyen lesz a vírus utáni életünk, az újraindulás. Ki marad életben, és ki nem… Túlélik-e például azok a színházak, melyekben játszom? 50 felett éreztem meg azt, hogy nagyon rövid az élet ahhoz, hogy valami kimaradjon. Pedig most a magánéletemet és a szakmai életemet sem tudom úgy élni, ahogy szeretném. Nem tudom, hogy lesznek-e lehetőségek, ez kicsit rossz érzéssel tölt el. Persze közben új dolgokat is felfedez magában az ember. Én videós platformokat kezdtem gyártani. Ott vagyok a Tik-Tokon, az Instagramon, csinálom a Facebook-élőket, próbálom ezzel magamat és a közönséget is doppingolni.” – emelte ki.

Csonka András életéből a mozifilm forgatás teljesen kimaradt, szerepálmai nincsenek. Inkább az a fontos számára, hogy mindig legyen munka és lehetőség.

„Nem mondhatjuk azt, hogy öregek vagyunk, ennyi volt. A kíváncsiságunk legyen meg és akkor mindig nyitottak leszünk az újra. Persze, ez a pozitív életszemlélet nem mindig könnyű, nekem sem. Nem sikerült úgy egyensúlyba hozni az életemet, ahogy azt elképzeltem. Nyilván, a magánéletem ezt megsínylette. Sok mindent a szőnyeg alá söpörtem, és gyáva voltam ahhoz, hogy úgy éljem az életem, ahogy szerettem volna. A gyávaság abból adódik, hogy nem tartottam elég fontosnak azt, amiben hinnem kellett volna (…) Bátrabbnak kellett volna lennem, de még most sem vagyok az. Ennek ellenére hiszek abban, hogy mindenkinek van lelkitársa, és nem is csak egy. Lehet, hogy én nem tudok kellően kompromisszumot kötni? Igaz, megszoktam, hogy független vagyok a színházban és a magánéletben is” – hangzott el a Lead Yourself videójában.

A színész arról is szót ejtett, hogy van három szó, amit ő éppen édesapja rossz példáján tanult meg kimondani. Ezek a „szeretlek”, „köszönöm” és a „bocsánat”.

Szerinte, aki ezeket ki tudja mondani az bátor, érzelmes ember, és abban minden megvan, amit ő fontosnak tart a másikban.

Forrás: Lead Yourself