A Plattform 11+ európai együttműködés keretében 2010 novemberében létrehozott előadás megtörtént esetet dolgoz fel.

Az osztályba újonnan érkező Heni azonnal felkelti Máté érdeklődését. Zsuzsi, aki régóta viszonzatlanul szerelmes a fiúba, hogy megakadályozza románcuk komolyra fordulását, egy közösségi oldal segítségével akcióba lép

Vidovszky György rendezése megkapta az ASSITEJ Magyar Központja Üveghegy-díját az évad legjobb gyermek- és ifjúsági előadásáért, valamint a VI. Gyermek- és Ifjúsági Szemle díját a virtuális világban létrejövő kamasz dráma korszerű megjelenítéséért.

Ajánló a darab elé:

Amikor a képzelet erősebb, mint a valóság. Mikor a virtualitás valódibbnak tűnik, mint a mindennapi realitás. Egy darab arról, hogy mire jó az Internet. És hogy mire nem. Talált történet alapján.

„Szerettem volna valahová tartozni. Számomra ez nem egy átverés volt, hanem egy hatalmas regény – amit a valósággal írtam. Akik nagyarcúak voltak az életben, azok fejet hajtottak a figuráim előtt.”

A rendezőt, Vidovszky Györgyöt kérdeztük:

„Eleinte tipikus témákat kerestünk: kisebbségi-problémák, iskolai agresszió, integráció, drog. Végül Tasnádi hallott egy megtörtént esetről, ami egyik kategóriába sem fért bele, de azonnal nagyon izgalmasnak tűnt. A téma közege az internet, ami – különösen a közösségi oldalak megjelenése óta – a fiatalok legfontosabb kommunikációs felülete. Egyes felmérések szerint a tizenévesek napi több mint négy órát töltenek a monitor előtt. A csetelés új típusú nyelvezetet, közlékenységet hozott létre, új közösségeket, ha tetszik szubkultúrát eredményezett. Előbb-utóbb szinte mindenki igényét érzi, hogy része legyen ennek a virtuális valóságnak, ahol nem az vagyok, aki, hanem az, amit közlök magamról. Feltöltött, és megválogatott fotók, információk, kommentek, ismeretségi körök alapján áll össze a kép, hogy ki vagyok azok számára, akikkel a valóságban nincs napi kapcsolatom. A legtöbb fiatalnak 600-800 „ismerőse” van így, akik azonnal értesülnek minden virtuálisan megtett lépésről. Hihetetlen a vonzereje és a veszélye ennek. A mi történetünk az utóbbi aspektusról mesél.”

Kritikus szemmel a produkcióról:

„Tasnádi István drámája öt tizenévesről, Zsuzsiról, Heniről, Mátéról, Viktorról és Moiráról szól. A közös pont Zsuzsi, együtt jár iskolába Mátéval, aki állandóan szadizza őt (Zsuzsi arra következtet, biztosan így mutatja ki a szimpátiáját), és Heni, aki nagyzolásával és pózolt eleganciájával körülbelül semmibe nem nézi Zsuzsit. Aki akkor válik fontos ponttá az életükben, amikor két ismerőse, egy külföldön élő testvérpár, Viktor és Moira ismerősnek jelölné Henit, illetve Mátét. A neten – Zsuzsin – keresztül megismerkednek egymással, és egyre szorosabb kapcsolat alakul ki köztük. A jóstehetséggel is bíró, Svájcban tanuló, vitorlásklubtag Viktor Heni számára igen vonzó választás, míg a fotómodellnek is simán beillő Moira Máté hormonjait lövi az égig. Mígnem elérkezik a szalagavató napja, amikorra találkozót beszél meg a négy szerelmes. Csakhogy a találkozó elmarad.

Aki ennyiből nem találja ki a történetet, ne olvasson tovább, mert elárulom. Bár nem nehéz összerakni a mozaikot, végig sejthető, mi a helyzet, a nézőtéri reakcióból ítélve azért mégsem egyértelmű teljesen mindenki számára a rejtély felfedéséig, hogy a szálakat Zsuzsi mozgatja. Ebben az esetben szó szerint érthető: a lány komplett virtuális bábszínházat hoz létre, teljes életet felépítve Viktornak és Moirának, ő maga beszélget velük a cseten, ő bolondítja magába Mátét és Henit is. Hogy miért? Mert Viktor és Moira képében szóba állnak vele. Ha van csillogó díszlet, ha van kecsegtető lehetőség egy álomkapcsolatra, az egyébként tíz körömmel a rögvalósághoz ragaszkodó fiatalok örömmel és önként dobják el valóságérzékelésüket, felcserélve a naivitás százszázalékos állapotával. (…)

Vidovszky György rendezése a hús-vér valóság és a stilizáció tökéletes kevercse. Az érzések, érzelmek vagy azok hiánya kézzelfoghatóan jelennek meg a színészeken, miközben minden szituáció és helyszín mozgások (Gyevi-Bíró Eszter), a vetített háttér (Sárosi Anita, Vicsek Viktor), illetve a zajok és zenék remek montázsa (Monori András) által idéződik fel. A szereplők pedig kivétel nélkül remek munkát végeznek, összetett karaktereket mutatnak. (Ugrai István: Semmi ikszdé, 7ora7.hu)

„A „csúnya lány” internetes szerepjátékkal bolondítja magába két osztálytársát, egyike vetélytársa és barátnője, másika szerelmese lehetne. Arról kezd majd beszélni, hogyan lesz valaki szerelmes a vitorlázó, lovagoló, Skóciában élő, látnoki képességekkel bíró diplomatagyerekbe. Vagy a tökéletes, egzotikus- és tömegarcú álomlányba. Maga az előadás azonban éppen pontosságával, színészi igazságával, belső emberi töltetével kerekedik a látszatok, a külsődlegességek fölé. Sietek leszögezni: kivételesen tehetséges produkció született, s nem közhelyekből és didaktikus igazságokból áll, hanem éles helyzetekből, kiváló, hiteles színészekből. Vidovszky György rendező és nagyszerű csapata mutatja be az előadást.” (Tompa Andrea: A legjobb hely, szinhaz.net)

Mikor, hol lesz látható online?

Május 29.-én, 18:00-tól a Kolibri Színház YouTube oldalán. (A fenti YouTube videóban.)

Szereplők:
Zsuzsi – Nemes Anna / Máté – Dér Zsolt / Heni – Varga Lili / Viktor – (Vecsei Hasi) / Moira – (Baò D. Àszàm)
• • •
Látványtervezők – Sárosi Anitaés Vicsek Viktor
Zene – Monori András
Konzultáns – Varga Bence
A rendező munkatársa – Gyevi-Bíró Eszter
Rendezőasszisztens – Hajsz Andrea
Rendező – Vidovszky György

A Kolibri Színház előadása felvételről – angol nyelvű felirattal és a feldolgozást segítő videóval.