2014-ben azért indult el a blog jr.-t, hogy a szegedi Thealter Fesztiválra egyre nagyobb számban érkező fiatalok elmondhassák és leírhassák, hogy mit gondolnak a látottakról. A négy-hat fős csapatokat évről évre Jászay Tamás, a fesztivál művészeti tanácsadója, a Revizor – a kritikai portál főszerkesztője mentorálja, szövegeiket ő gondozza. A blog jr. 2022-ben is folytatódik! Az alábbiakban Czabala Zsófi írását olvashatják a Füge Produkció – MASZK Egyesület produkciójáról, Németh Nikolett: Fajankó című darabjának ősbemutatójáról.
Ajánló az előadás elé:
Jankó, úgy tűnik, megháborodott — ez már biztos, félreérthetetlenek a jelei. Eddig csak nézegette, vizsgálgatta a műanyag bábukat, de most szerzett valahonnan egy ilyen gusztustalan szilikonos szexnőt, és beszél hozzá meg cipeli magával mindenhová.
Senki sem tud biztosra semmit, de azt mesélik, mikor elment vele a református templom mellett, a harang egyszer csak megindult. Az a harang, ami az elromlott hajtószerkezet miatt évekig néma volt, egyszer csak elkezdett kongani, mintha az Úr fejezné ki rosszallását az istentelen kapcsolat felett.Talán az bolygatta meg az agyát, hogy tizenöt év után hazajött a bátyja és hozott magával egy feleséget is. Szegény Jankót meg kitették abba a fűtetlen sufniba, mint egy rühes kutyát. Mintha szép lassan itt mindenkin elhatalmasodna valami titokzatos és megmagyarázhatatlan őrület.
Czabala Zsófi: Family frost
Van olyan nehéz a családi, elhallgatott titkoknak utánajárni, mint a karácsonyi izzót kibogozni. Néha nem is jár sikerrel a művelet.
Németh Nikolett Fajankó című drámája hasonlóképpen homályos. Konkrétumokat nem igazán tudunk meg, de alapvetése szerint szüleink hibái a mi életünkben visszaköszönnek. Az elfojtott gyerekkori traumák előbb-utóbb a felszínre törnek, de ha beszélünk róluk és mélyre ásunk, képesek vagyunk tovább lépni, szakítani azokkal a dolgokkal, amik a víz alá húznak minket.
Vidéken vagyunk, a fő helyszín a stég, egy lepukkant, szürke családi ház sufnival – bocsánat, téliesített garázsépülettel –, valamint a faluközpontnál felállított betlehem. Ebben a környezetben nő fel Jankó anya és félig-meddig testvér nélkül, egy olyan apa társaságában, akinek még a halála után sem képesek kimondani a bűneit.
Ebbe a titkokkal övezett ködös régióba érkezik vissza a Chován Gábor által megformált, kissé temperamentumos báty, Bandi és felesége, a Csábi Annajátszotta Vera, akik megdöbbenve látják, hogy az öcs ugyanolyan elhanyagolt, rossz állapotban van, mint az örökségük. Az autisztikus, magának való, képzeletbeli alakokkal kommunikáló „fiú” karácsony napján beállít a családi vacsorára unokatestvére, a helyi polgármester – aki Lestyán Attila alakításában kissé kelekótya ugyan, de korántsem makulátlan – által ajtója elé helyezett új barátnőjével, Jázminnal, egy szexbabával.
Vilmányi Benett Jankója kizökkenthetetlen álláspontjából, miszerint a robot igenis egy hús-vér, érzésekkel rendelkező egyén, egészen az előadás legvégéig, amikor visszatérünk a stégre… Ballér Bianka Margója, a helyi kocsmároslány segít Jankónak visszatalálni az emberi kapcsolatokhoz és felismerni azok fontosságát.
A Fajankó sajátos hangulatvilággal rendelkezik. Egy karácsonyba csomagolt szenvedés- és megbocsátástörténet, ami amellett, hogy kérdéseket vet fel, olykor hiányérzetet kelt. Összességében mégis jó irányban haladó vállalás, amiben kellő potenciál van arra, hogy másokat segítsen, inspiráljon vagy elgondolkodtasson.
(Füge Produkció – MASZK Egyesület: Németh Nikolett: Fajankó)
A produkció az V. TITÁNium Színházi Projekt Jurányi – díjas előadása.
A szereplők:
Jankó: Vilmányi Benett
Bandi: Chován Gábor
Vera: Csábi Anna
Margó: Ballér Bianka
Attila: Lestyán Attila
és Jázmin
Szerző, dramaturg: Németh Nikolett
Fénytechnikus: Pelle Zoltán
Hangtechnikus: Nemesházi Attila
Látványtervező: Kovács Dániel Ambrus
Produkciós vezető: Gulyás Dóra
A rendező munkatársa: Balla Anett
Rendező: Kovács Dániel Ambrus
A blog jr. tevékenységét itt követhetik.
Fotó: thealterphoto2022