A Nézőművészeti Kft. Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém című előadása is vendége volt a 30. Thealter Fesztiválnak. A produkcióról szóló beszámoló a thealter blog jr keretein belül született.

Czabala Zsófi: Kicsiben szebb a világ

Nem kell ahhoz nagy ház, nagy lakoma, nagy ész, hogy valaki boldog legyen. Mindannyian csak egy kis helyet foglalunk el az univerzumban, és nincs is rá szükség, hogy nagyobbnak képzeljük magunkat, mint amekkorák vagyunk.

Az elvarázsolt család furcsának tűnhet. Olyannak, akiket próbál a mindennapokban elkerülni az ember, mert ők mások. Egész nap otthon ülnek, első ránézésre felesleges és furcsa dolgokat csinálnak: a tölgyfáról írnak kalandregényt, gombócevő versenyt tartanak, repedéseket kutatnak és feltalálják a Holdat.

Próbálják feszegetni a lehetetlen határait, miközben felhívják a figyelmet a jellegtelennek vélt dolgokra. Habár a félig láthatatlan alak elérése bakfitty volt, a nappalba meg éjszakába nyíló ajtók megalkotása már túltesz rajtuk.

A kis hercegéhez hasonló filozofálgatásokból, monoton hétköznapokból az olykor-olykor felcsendülő dalok szakítják ki őket. Valahogy úgy, mint a musicaleknél. Ha van valami, amit szívesen megénekelnének, akkor azt meg is teszik.

A kinti világ veszélyforrás, ha csak kilépnek az ajtón, szembe jöhet velük akár a leglassabban beszélő szomszéd (aki pusztán három dologról tud társalogni) vagy az engesztelhetetlen kislány. Túl „kicsik” a külvilághoz, ezért megteremtik saját világukat, amiben zavartalanul, boldogan élnek. Kevés interakció éri őket a valósággal, ám annál kiegyensúlyozottabbak és elégedettebbek.

Katona László Kicsibácsija filozofikus apa, aki egész napját azzal tölti, hogy látszólag értelmetlen dolgokat talál fel, miközben érzi, az lesz az, amivel az egész világnak szolgálatot fog tenni.

Jankovics Anna mint Kicsinéni szerető feleség és anya, aki bolondosabb karakter, mint a férje. Napjait családjának szenteli, miközben saját magát szórakoztatja számunkra értelmetlennek vagy haszontalannak vélt dolgokkal.

Imikém férfitestbe bújt kisfiú Jaskó Bálint alakításában. Mindenki csak nyúlnak vagy nyuszinak hívja a hasonlóság miatt. Gyermekies, még nem nőtt fel szülei filozofikus szintjére, de már bontogatja szárnyait.

A Nézőművészeti Kft. előadása, ami Dániel András írásai alapján készült, tulajdonképpen mindenről szól. Családról, kicsiségről, elfogadásról, boldogságról, lehetetlenről. Nem lenne ideje lelassulnunk, és kevéssel is beérve boldognak lennünk?

(Nézőművészeti Kft.: Kicsibácsi, Kicsinéni meg az Imikém)

Fotó: thealterphoto2021

A Thealter blogját ITT követhetik.