„A nőiesség és az emberség nem ismer nemzetiséget” – Dasha Malakhova színésznő a magyar asszonyoknak üzen
2022. április 3., vasárnap 06:35
Április másodikán békés felvonulást tartottak a Magyarországra menekült ukrán anyák Budapesten, hogy felhívják a magyarok figyelmét arra a szörnyű tragédiára, ami az orosz agresszió következtében sújtja az ukrán gyerekeket. Az eseményen Dasha Malakhova színésznő, aktivista, gyermekvédő is felszólalt.
„Figyelembe véve a bonyolult magyarországi politikai helyzetet, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a politikusok nem mindig az emberiességükre hallgatnak, gyakran a saját hasznuk vezeti őket. Ez igaz minden országra” – mondta Dasha Malakhova, az anyák felvonulásának a rendezője.
Eközben sok ország támogatja Ukrajnát. „A magyar kormány már régóta nyíltan támogatja a számára hasznos őrült barátját, Putyint, miközben a magyar civil emberek nagyon sokat segítenek az ukránoknak. Nagyszívű és kedves emberek élnek Magyarországon. A gyerekeim magyarul beszélnek, és nem tudom figyelmen kívül hagyni azt, hogy mi történik itt” – nyilatkozta.
Egy gyerek halála Ukrajnában ugyanazt jelenti mint egy gyerek halála Magyarországon vagy bárhol Európában. A gyerekeknek védelemre van szükségük, mindaddig, amíg nem jutnak haza – reméljük minél hamarabb.Az anyukák felvonulása már megtörtént Olaszországban, Németországban, Amerikai Egyesült Államokban, Belgiumba, Franciaországban, Lengyelországban, Ausztriában, Csehországban és Cipruson. Az anyák a kezükben bekötözött csecsemőket tartanak ami a megsérült gyerekeket szimbolizálja.
Dasha Malakhova teljes beszédét az alábbiakban olvashatják:
Aki megosztotta: Hámori Gabriella színművésznő.
Kedves magyar asszony! Aki a reményt, az örömöt és a támogatást jelented a számomra.
Ezt a levelet azért írom Neked, hogy megköszönjem a meleg fogadtatást az otthonodban. A finom ételeket, amelyeket megérkezésünkkor készítettél. A friss kenyeret, amit reggel hagysz a gyermekeimnek. A mosolyt, amit az érkezésem utáni első napokban nem voltam képes megadni a gyerekeimnek – de Te megadtad. Hálás vagyok a Duna-parti sétáinkért, a barátságért, a beszélgetéseinkért a Krímről, az elnökökről, a politikusokról és a történelemről.
Valamiért gyakran mondod, hogy nem vagy jó ebben. Szerényen mondod, hogy bár van véleményed, de nem vagy olyan forradalmár, mint én. Te csak egy anya vagy. Azt mondod, hogy nem mindig érted ezeket a politikai játszmákat, de a szíved nagyon edzett, és lehetetlen félrevezetni. A szíveddel érzed, ez a fő fegyvered, helymeghatározód és éjjellátód.
És mégis, tudod, amikor a családod nehéz időszakon megy keresztül, a szíved csak jó híreket érdemel. De mi Ukrajnából jöttünk, és rossz hírekkel érkeztünk. És velem sírsz, amikor mesélek neked minden szörnyűségről, ami most az országomban történik.
Utálom magam, amiért mesélnem kell a mariupoli gyerekekről, akiket nem lehet azonosítani és eltemetni. Az anyákról, akik egy hete nem ettek, és nem maradt több anyatej a mellükben. És hogy nem százan vannak így, hogy könnyű lenne őket megszámolni, hanem több ezren.
Semmi esetre sem azt akarom mondani, hogy az anya ne cselekedjen. Mert most egy ideig ez az életem, amibe beengedtél. A nőiesség és az emberség nem ismer nemzetiséget, földrajzi korlátokat, és nincs politikai színe sem. Minden politikus játszmát folytat, és egy ideig emlékszik az értékekre, amíg hasznára válnak.
Lehet, hogy csak azért álltam most fel ide a színpadra, hogy elmondjam: hihetetlen befolyással rendelkezel. Hétköznapi nőként, nem forradalmárként. Igen, igen, tegnap a Duna-parton sétáltunk, és azt mondtad, hogy nem sokat tudsz tenni azért, hogy az ország változzon. És ma felolvasom a levelet, amit neked írtam. Több ezer ember előtt, akiknek mindnek van édesanyja.
És azok az emberek, akik itt állnak ezen a téren, azért tudtak felnőni, mert volt mellettük egy ember, aki megvédte őket, megvédte a jogaikat, szerette és nem engedte bántani őket.
Nem baj, ha egy anya meg akarja védeni a gyerekeit. És nem bízik azokban, akik meg akarják ölni az élete értelmét, csak hogy terrorizálják a népet. Ukrajnában minden anya ellenáll a gonosznak. Ebben a háborúban ártatlan emberek ezreit ölik meg, és a háború felszínre hozza az emberek legrosszabb tulajdonságait. De egyben hihetetlen esélyt ad arra, hogy hőssé váljunk, megváltoztassuk a hétköznapi események menetét, és ne csak kényelmessé, de tartalmassá is tegyük életünket. És nem csak Ukrajnában.
Szeretném, ha tudnád, hogy a szívedből fakadó melegség és szeretet megmenti és begyógyítja a sebeket. És kérlek, soha ne gondold, hogy semmi sem múlik rajtad.
A legnagyobb dolgokat csak szeretettel és gyengédséggel lehet megtenni. A szörnyű dolgok ott történnek, ahol kevés a figyelem és nincs szeretet.
Köszönöm Magyarországnak, Magyarország népének. Mert az országot az emberek képviselik. Az igazi hősök pedig olyan emberek, akiket soha nem fognak bemutatni a tévében. Akik kis lépésekkel járják a maguk értékes útját.
Mind egyénileg és közösen alakítjuk gyermekeink jövőjét. És rajtunk, anyákon múlik, hogy milyen lesz ez a jövő. Rajtunk múlik, hogyan élnek majd gyermekeink. És ez a fő felelősségünk. Még annál is nagyobb, mint hogy a gyerekünk minden nap megmossa a fogát.
A félelem soha nem győzhet. A szeretet és az értékeinkbe vetett hit mindig megmentenek bennünket. Együtt vagyunk!
Forrás: Facebook, Femcafe, Hámori Gabriella Instagram oldala