Július elsején hat kulturális intézmény egybeolvasztásával létrejött a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK), amelynek elnöke a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd lett. A PIM mintegy 45 volt és jelenlegi munkatársa a hét végén mécsesekkel búcsúztatta a múzeum önállóságát. Az alkalmazottaknak egyelőre kevés információjuk van arról, hogy mi vár rájuk az erőteljes központosítással, félnek a következményektől, ezért Demeterhez fordult kérdéseivel a HVG.

Hétfőtől a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM), továbbá az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Természettudományi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum, valamint a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum együttesen egy új kulturális mamutintézmény, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNM KK) alá tartozik. (Érdekes egybeesés, hogy az integráció éppen ugyanazon a napon történt, amikor az új központ elnöke, Demeter Szilárd a születésnapját ünnepelte.)

Az MNM KK alá ugyanis teljesen különböző profilú és eltérő anyagi helyzetű intézményeket soroltak be, ami azzal járt, hogy a könyvtárnak és az egyes múzeumoknak megszűnt a saját bankszámlájuk, a gazdasági osztályaikat összevonták, és a hat intézményt mostantól egyetlen, közös gazdasági hivatal felügyeli. Demeter Szilárd szerint azonban – a lapnak megküldött válaszában – csak így lehet egy “racionális, takarékos, hatékony és teljesítményelvű rendszert összerakni”.

Az új közgyűjteményi központ elnöki kabinetének élére került Demeter a PIM-búcsú kapcsán azt mondja, nem lepte meg az akció, mert a múzeumban “most gyászoló kemény mag akkor is gyászolt”, amikor néhány éve a PIM saját fejlesztési stratégiáját bejelentették. “Aztán élvezték a vezetésem alatt a javuló működés, bővülő lehetőségek, tisztességes bérek stb. előnyeit. Csak egy (!) munkatárs mondta azt, hogy nem kér magasabb fizetést mindaddig, amíg más intézményekben is nem rendeződnek a bérek. Őt ezért én tisztelni tudtam. A többi gyászmunkás ezt a gesztust nem vállalta fel. Számítottam valamiféle performanszra, az emberek olyan nagyon nem változnak. Volt öt évem kiismerni a kollégákat, nagyjából tudom, hogy ki mennyit ér. Téma részemről lezárva” – fogalmaz.