Demeter Szilárd szerint “egyszerre kell elutasítanunk mind a háborút és a kollektív bűnösség eszméjét”

Demeter Szilárd, a PIM-OSZMI vezetője március 14-én, az Országos Széchényi Könyvtár Vershaza c. kiállításának megnyitóján mondott beszédet, amelyet az Origo közölt. A kiállításon Magyarországon először mutatják meg egyszerre a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal eredeti kéziratait és történeteiket.

“A magyar nem egy metafizikus nemzet. Vaskos filozófiai művek helyett a világmegfejtés nálunk versekben történik, költők a legnagyobb filozófusaink. Talán nem túlzás, ha azt mondjuk: a magyar nemzet egyedülálló a világon abból a szempontból, hogy három vers jelöli ki szabadságának irányát, kereteit – vagyis adják meg a magyar szabadság lényegét minden magyar számára érthető, és ami talán még fontosabb: megélhető módon. Ez a három vers 25 év alatt született. Vagy ahogyan még érzékletesebb: egy nemzedéknyi idő alatt kicövekeltük a magyar nemzet szabadságát. Jövőre lesz kétszáz éve, hogy Kölcsey Ferenc letisztázta a Himnusz kéziratát, és az akkor háromhetes Petőfi Sándor 25 év múlva, 1848-ban írja meg a Nemzeti dalt. A kettő között, 1836-ban születik Vörösmarty Mihály tollából a Szózat” – fogalmazott Demeter Szilárd, aki szerint ha létezik a magyarok Istene, akkor ez a három imánk hozzá. (…)

“A nagy világon e kívül tényleg nincs számunkra hely. Ez ma fontos tudás. A szomszédunkban zajló háború nyers brutalitással bizonyítja, hogy a történelem nem ért véget. A háborúra adott nyugati reakciók pedig azt is példázzák, hogy a XX. század rossz válaszait sem haladtuk meg. Amikor a kollektív bűnösség gyakorlatát a nyugati elit helyesli, akkor nagy a baj. Nem maradhatunk némák. Ahhoz, hogy megérkezhessünk a XXI. századba, nekünk egyszerre kell elutasítanunk mind a háborút, mind pedig a kollektív bűnösség eszméjét és gyakorlatát.

Ahhoz, hogy megvédjük, megerősítsük a magyar szabadságot, össze kell olvasnunk a három imánk lényegi üzeneteit, egyben kell látnunk és éreznünk – azzal a figyelmeztetéssel, amit az egyik legrégebbi nyelvemlékünk, a Halotti beszéd és könyörgés idéz meg számunkra: „isa por és homu vogymuk”.

A magyar szabadságban megélt saját élethez Isten áldása mellett leginkább az kell, hogy mindenki a maga helyén tegyen többet, mint amennyit elvárnak tőle. Erre a többletre példa az Országos Széchényi Könyvtár ma megnyíló kiállítása is” – vélekedett Demeter Szilárd.