A táncos-komikusok szerepálmával, a Csárdáskirálynő Bónijával indult a zenés színházi karrierje, most pedig a Marica grófnő Báró Zsupán Kálmánjaként hódítja meg a női szíveket a Budapesti Operettszínház virtuális színpadán. Dénes Viktort kérdezte a Fidelio.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen zenés-színész osztályba vettek fel, mégis egy korábbi interjúdban azt nyilatkoztad: nem érezted, hogy zenés osztályban lenne a helyed: „Sokáig nem találtam a helyemet ebben a rendszerben és magában az éneklésben sem, jó pár évnek kellett eltelnie, mire azt éreztem, hogy minden összeért. Addig nem értettem, ami körülöttem zajlik, nem voltam elég képzett, és egyfajta halmazati zavarként éltem meg az egészet. Aztán szép lassan letisztultak a dolgok.”
Arról szólva, hogy osztálytársai főként prózai vagy musical irányba mentek tovább, míg ő azok közé tartozik, akik az operettet választották, kifejtette: „Az operett műfaját nagyon gyorsan átláttam és megértettem, és szerencsére nem én vagyok az egyetlen az osztályban, aki ilyen irányba ment. Ágoston Péter például szintén nagyon sok operettet játszik. Egyébként szeretek sok mindent kipróbálni, apukám viccesen meg is szokta jegyezni, hogy „aki mindenhez ért, az lényegében semmihez”. Szeretem az ilyen kritikus hozzáállást, az öniróniát és a szarkazmust.”
Arról is beszélt, hogy volt egy kitérője az Aranytízbe, ahol művészeti titkár volt: „Ez egy nagyon jó időszaka volt az életemnek, és örülök, hogy adódott egy ilyen lehetőség, mert azt hiszem, hogy ott tanultam meg mindazt, amitől a kőszínházi feladatok mellett most működtethetjük a saját kis kompániánkat. De az is nagy löketet adott a folytatáshoz, hogy az egyetem alatt elhívtak a Katona József Színházba. A Katonában dolgozni nagyon inspiratív volt mind szakmai, mind színházközösségi értelemben, és mivel úgy gondolom, hogy egy színésznek minden műfajban helyt kell állnia, amikor a gyakorlati idő után nem szerződtettek, Miskolcra mentem. Úgy láttam, hogy ott sokféle szerepben megmutathatom majd magam. Aztán néhány évvel később lehetőséget kaptam, hogy a Radnóti Színházban beálljak egy-két előadásba, így jöttem vissza Pestre.”
Dénes Viktor életébe akkor tért vissza a zene, amikor egy kolléganője, Faragó Alexandra megkérdezte, nincs-e kedve jelentkezni és elmenni vele a Nemzetközi Lehár Ferenc Énekversenyre, ahol egészen a második helyig meneteltek: „A zsűri elnöke az Operettszínház főigazgatója, Kiss-B. Atilla volt, de látott minket a zsűri tagjaként Szép Gyula, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója is, mindketten azonnal szereplési lehetőséget kínáltak. Úgy léptem be a zenés műfajba, hogy eljátszhattam a Csárdáskirálynő Bóniját Kolozsváron és Budapesten. (…) Bóni az a szerep, amire mindegyik táncos-komikus vágyik, és igazi jutalomjáték, hogy ezzel kezdhettem a zenés színházi pályámat.”
Bóni után megkapta a táncos-komikusok másik nagy szerepálmát: Zsupánt: „Valóban, a sors most sorra hozza elém azokat a kis „ékszereket”, amiket ezen a pályán bár ki lehet hagyni, de nem érdemes. A táncos-komikus szerep az, amiben igazán élvezek benne lenni, és az alkatom is erre predesztinál. Szeretem, hogy a szerepkör nagyon sok humort, huncutságot és játékosságot enged meg.”
Folytatást ITT talál.
A Marica grófnő online vetítése április 3-án 19.00 órakor, április 4-én 15.00 és 19.00 órakor követhető a Budapesti Operettszínház felületén.
További információ és jegyvásárlás ide kattintva.