30. szülinapját ünnepelte október közepén a kormányzati forrásmegvonások miatt nagyon nehéz helyzetben lévő független előadóművészek érdekvédelmi szerve, a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ). Dr. Rihay-Kovács Zita ügyvéd 2014-2021 között a FESZ-ben töltött be különböző tisztségeket, volt elnökségi tag is. Enne kapcsán kérdezte a Mérce.

2019-ben ő volt „A Kultúra Nemzeti Alap” kampány egyik szervezője. Arról szólva, mért küzdöttek akkor, és mi történt ezzel a kezdeményezéssel, Dr. Rihay-Kovács Zita elmondta:

„Az ügy úgy kezdődött, hogy birtokunkba jutott egy előterjesztés, amiből több botrányos dolog kiderült. A kormány – habár mindezt utólag tagadja – meg akarta szüntetni a Nemzeti Kulturális Alapot, az előadó-művészeti törvényből pedig kikerült volna az a mondatrész, amely addig biztosította a független színházak működési pályázatát. Továbbá, habár ez nem érintett minket, a kőszínházi támogatások addig valamennyire objektív számítása helyébe egy politikai megállapodás került, tehát a törvény szerint a kormány és az önkormányzat állapodott volna meg a kőszínházak támogatásáról, és így a kormánynak vétójoga lett volna az önkormányzati tulajdonú színházak esetében is. Mi történt? Nem tudjuk, hogy a demonstrációnk hatására-e, de az NKA végül megmaradt. Az előadó-művészeti törvényben a működési támogatásra vonatkozó rész szintén. Viszont a kőszínházakra vonatkozó rész megváltozott, úgy, ahogy azt a kormány tervezte.

(…) Petíciót is indítottunk, amit öt nap alatt több mint ötven ezren írtak alá. Sikerült a buborékon kívülre is elérnünk ezzel az üggyel. Végül, bár mi sem számítottunk rá, de tízezres tömeg jött össze a Madách téren. Én rendezőként, sárga mellényben álltam hátul, és nagyon felemelő érzés volt, hogy mindig hátrébb kellett mennem, aztán le kellett zárni az utat, és végül a villamos se járhatott, mert annyian jöttek.

Nagy figyelmet kapott tehát az ügy, és végül sikerült elérnünk valamit. De azért a következményekről sem szabad megfeledkezni. A tüntetés végén Karácsony Gergely, a frissen megválasztott ellenzéki főpolgármester felállt, és kinyilvánította, hogy visszafoglaljuk a várost. Ezzel a függetlenek bekerültek a kétosztatú politikai mezőbe. Új időszámítás kezdődött, egyfajta hidegháború vette kezdetét. Innentől több évig nem volt sem formális, sem informális egyeztetés a kormányzat és a függetlenek között” – mesélte a szakember.

Ügyvédként színházak etikai kódexének kialakításán is dolgozott-dolgozik. Arról is faggatták, szerinte miben kell fejlődnie a színházi világnak:

„Komolyan kell venni azt a sokszor hangoztatott mondatot, hogy első az emberi méltóság, és a művészi szabadság sem írja felül. El kell fogadjuk, hogy nem vagyunk egyformák, nem egyformán reagálunk helyzetekre, van, akinek meg sem kottyan egy kiabálás, a másiknak meg komoly, tartós traumát jelent. Ha törekszünk arra, hogy tisztességesen viselkedjünk egymással, az nem fog a szakmai munka rovására menni, épp ellenkezőleg.”

Arról is beszélt, milyennek látka a függetlenek hangulatát most:

„Annyiban közös a helyzet, hogy mindenkit súlyosan érint az állami támogatások csökkentése, de az nem egységes, hogy erre hogyan reagálnak. (…) Szerintem a kultúra támogatása, a függetleneké is, az állam feladata. Most

az állam teljesen figyelmen kívül hagyja azt a szolgáltatást, amit a függetlenek nyújtanak az embereknek.

Az érdekképviselet jogosan mondja ezt el, és lobbizik az állami támogatásért. De az is dolga, ahogy a társulatoknak is, hogy alkalmazkodjanak a valós viszonyokhoz. Most működési modellt kell váltani, amihez nagyon sokat kell tanulni: az adománygyűjtést, hogy hogyan induljunk el nemzetközi pályázatokon, tanulni kell az együttműködést” – fejtette ki Dr. Rihay-Kovács Zita.