A munkája az élete egyik értelme, a szenvedélye. Duda Éva koreográfussal, rendezővel, a Duda Éva Társulat alapítójával beszélgetett a Marie Claire. Lapszemle.
A teljes interjú ITT érhető el.
“Én magába a táncba szerettem bele. Kislánykoromban valóban a balettel kezdtem, onnan mentem tovább jazztáncra, és később még nagyon sok irányba. (…) Érettségi után két egyetemre is felvettek, de én kiharcoltam, hogy halasszak egy évet, és feljöhessek Budapestre a tánc miatt. Én már akkor tudtam, hogy nincs visszaút, elképesztően vonzott ez a város” – mesélte Duda Éva, akit végül felvettek a Táncművészeti és a Színművészeti Főiskolák közösen elindított koreográfus szakára.
A kortárs tánc érdekelte a legjobban, de rengeteg műfajjal megismerkedett, mert világossá vált számára, ha jó színházi koreográfus akar lenni, meg kell ismernie a különböző mozgásformákat. „A koreográfia attól lesz igazán érdekes, egyedi, hogy hogyan „kevered ki” a sajátos formanyelvet, hozol-e bele valami különlegeset, valamit, ami csak belőled jön, amitől felismerhetővé válik a munkád. Ha nagyon leegyszerűsítem, nekem egy kicsit a főzéshez is hasonlít, úgy adagolom egy előadásba a különböző műfajokat és érzelmeket, ahogy egy séf az alapanyagokat és a fűszereket teszi az ételbe. A technika és az érzelmek is szorosan összejátszanak ahhoz, hogy elérjük az adott hatást a nézőben, és átmenjen az üzenet, amit hordoz a mű” – tette hozzá a koreográfus.
A felvetésre, miszerint a környezettudatosság, az emberi jogok és a szabadság témája egyre gyakrabban feltűnik a munkáiban, elárulta: “Az életem minden területén aktivista vagyok, mert úgy érzem, a tudatosság nagyon fontos a mai világban. Életmódot váltottam, teljesen másképp vásárolok például, mint régen. A társulatban sem használunk műanyagot, mindenki kulaccsal jár, nincsenek PET-palackok, megpróbáljuk újrahasznosítani a korábbi jelmezeket, díszleteket. Lemondtunk a papírszemétről, plakátok, szórólapok helyett online felületeket használunk. A klímavédelem kapcsán több szervezettel vagyok kapcsolatban, például a Fridays For Future csapatával. A noÁr formáció alapítótagja vagyok, ami elsősorban társadalmi problémákra keres választ a zenén keresztül, amiben a férjem a frontember. Az én reszortom a klipek látványvilágát megálmodni, a koreográfiák és mozgások megtervezése. Fontossá vált számomra az emberi jogok, a női jogok, az erőszakmentesség, az egymásért való kiállás témája, és ezek mind bekerülnek az előadásaimba is. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy cselekvő állampolgárokká váljunk, akiknek van beleszólásuk az életükbe, a történésekbe, és akik maguk alakítják a társadalmukat.”