Február 24-én kezdődtek a Művészet próbái a Thália Télikertben. A háromszereplős komédia rendezője Béres Attila.
Ajánló a darab elé:
Zseniális festmény: fehér alapon fehér csíkok. A művészet igazi rajongója milliókat áldoz, ha ráakad a csodára. Az igazi barátok pedig mellette állnak, hogy észhez térítsék – majd a művészet apropóján eljussanak a legfontosabb közös kérdésekig.
Sean Connery mutatta be a darabot Londonban, azóta világsiker. Csak a West Enden és a Broadway-n másfél millióan látták. És nem hittek a szemüknek – mint amikor három jóbarát megáll egy fehér vászon előtt.
A szerzőnő kizárólag férfi színészekkel engedi előadni a darabot. Talán mert ilyen nők nem is léteznek.
Villáminterjú Béres Attilával:
A Művészet egyike Yasmina Reza, kortárs, francia írónő leggyakrabban színpadra kerülő darabjainak. Te mikor kerültél kapcsolatba vele először?
A Katonában láttam Ascher Tamás rendezésében először a darabot, talán 1998-ban, zseniális szereposztásban – Haumann Péter, Bán János, Lukáts Andor játszotta. Bevallom, hogy azóta foglalkoztat ez a darab. Annyi mindent lehet ezzel a történettel elmesélni, ez egy igazán nemes anyag egy rendező és a színészek számára is az értelmezési lehetőségek széles skálája miatt… Úgyhogy nekem nagyon nagy öröm, hogy ezt megrendezhetem a Tháliában. Egy régi vágyam teljesülhet így.
Szerinted miből táplálkozik az előadás humora?
A groteszkségéből. Az őszinteségből, a nyersségből és annak az abszurdumából, ami kiváltja ezt az egész, három ember közötti helyzettisztázást. A darab története arról szól, hogy valaki megvásárolja egy nagyon neves festő művét, ami teljesen fehér – illetve vannak benne barázdált szürke csíkok, de ez csak bizonyos megvilágításból látszik, van, aki szerint nem is látszik. Alapvetően az a kérdés, hogy egy ilyen fehér festmény, mint pretextus, mit hoz ki az emberekből – az őszinteségről szól, tulajdonképpen. Az egymás iránti őszinte, néha kegyetlen véleménykinyilvánításról. A fehér festmény csak egy ok, egy alap arra, hogy ebben a három emberben az évek alatt felgyűlt, elfojtott feszültségeket felszínre hozza, hogy aztán a barátságuk újra egy fehér lappal tudjon indulni.
A középpontban három férfi barátsága áll, de ahogyan egy nő látja őket…
Ez az egyik legcsodálatosabb benne, hogy ezt egy nő írta. Három férfi lesz a színpadon és egy férfi rendezi – igen, mi megpróbáljuk majd a női szemüveget feltenni, és úgy ábrázolni magunkat férfiakat, ahogyan Yasmina Reza láthatott minket.
A történet nagyon mai, aktuális. Mindenkihez szól, aki valaha érezte már úgy, hogy egy régi barátságot újra kell értelmezni… Te kerültél már hasonló helyzetbe?
Többször is – egyszer egy nagyon hasonlóba egy barátommal, egy színházi előadás kapcsán. Persze ez egy személyes dolog, de egy rendező mindig a személyesből táplálkozik.
Az előadás szereplői Nagy Viktor, Hevesi László és Zayzon Zsolt. Utóbbival régi munkakapcsolat a tiétek, legutóbb Kecskeméten rendezted A király beszédében. A többiekkel találkoztál már a színpadon?
Nem. Viktort ismerem természetesen, kiváló színésznek tartom. Rendezőként igazi kihívás lesz vele dolgozni. Lacit nem ismerem, neki viszont csodálatos szerepe lesz – ő lesz, aki hol erre, hol arra billen, aki az eldöntetlen vitában ingaként működik. Viktor lesz Serge, aki a festményt vásárolta, Zayzon Zsolt pedig aki azt mondja, hogy ez nem művészet – kettejük barátságának a léte kerül terítékre.
Thália Színház