Szeptembertől új korszak kezdődik az Átrium épületében. A Kultúrbrigád idei évada volt az utolsó, a közönség számára pedig egy időre kérdésessé vált, vajon mi lesz az épülettel, továbbra is színházként funkcionál-e. Mint májusban kiderült, szeptembertől újonnan alakuló társulás veszi át az üzemeltetést: Pintér Béla és Társulata, az Orlai Produkciós Iroda, a Delta Produkció, a FÜGE Produkció és a Dumaszínház. Tartalmi partnerünk, az Art Is Business beszámolóját olvashatják Horváth Katalin tollából.

Forrás: Art Is Business

Kis pinceszínházakból, apró játszóhelyekből nem lehet gazdaságosan működő színházi modellt működtetni, a nagyobb férőhelyek java része pedig állami vagy önkormányzati tulajdonban van – így volt ez már tizenkét évvel ezelőtt is. 2012-ben vette meg Gauder Milán és a Csiby Éva–Lakatos Péter házaspár a budapesti Margit-negyedben az Átrium épületét, hogy ezzel segítse a kisebb, független és progresszív színházi vonalat képviselő társulatokat. Az egykor moziként működő Átrium épületére összművészeti központként tekintettek, ahol kedvező bérleti konstrukcióban játszhatnak a magas művészi értéket képviselő társulatok. Az Átrium különlegességét a férőhelyszám is adja: 300-350 fős színházat keveset találunk az országban. Az elmúlt évek során az összművészeti helyszín több társulatnak adott otthont, 2017-től idén július közepéig a Kultúrbrigád csapata „lakik” itt.

– Nagyon sajnáljuk, hogy a Kultúrbrigád kiköltözik, nem haraggal váltunk el, ugyanakkor izgatottan várjuk az új társulatokat – kezdi Csiby Éva társtulajdonos. – Az első öt évben, 2012-2017 között is befogadó színházként működött az Átrium, akkor Magács László vezetésével. Már akkor játszott itt például Pintér Béla, de a Kultúrbrigád is. Az Átrium színességét, érdekességét adja, hogy többféle helyről jöhetnek az alkotók.

Így lesz ez az idén ősszel kezdődő új „időszámításban” is. Arról, hogy kik legyenek az új lakók, régóta beszélgettek, gondolkodtak a tulajdonosok, színházi szakemberek. Az ugyanis, hogy a Kultúrbrigád nem tudja hosszú távon folytatni, már néhány éve sejthető volt, emlékeznek vissza a tulajdonosok. 2022 nyarán fogyott el először a pénz. – A világjárvány utáni újrafelállás – már taotámogatások nélkül – nehéz volt, főleg, ha el is maradtak darabok, mert például az egyik színész covidos lett.  Döcögősen ment 2021-22 tavasza, a csapat bedobta a törölközőt, ám akkor a spontán gyűjtéssel összejött 150 millió forint – emlékszik vissza Gauder Milán társtulajdonos. – De nem lehetett ennyire gyorsan újravarrni a kabátot. Ennyi pénzből nem fenntartható a működés, hosszú távon csak az működik, ha a repertoáron több, erősebben futó darab megy, ami minden este megtölti a színházat. Lélekben készültünk rá, hogy ez a döntés megszületik a Kultúrbrigád részéről, ezért szerettük volna mihamarabb megtalálni a legjobb megoldást.

Új névként megjelent a Dumaszínház, akik havonta plusz néhány estén megtöltötték az Átriumot. Mikorra a Kultúrbrigád belefáradt a misszióba, és bejelentették, ez az utolsó évad, a hír pedig szárnyra kapott, többen megkeresték a tulajdonosokat: – Önjelölt producerek ajánlgatták megvételre a darabjaikat, csakhogy mi nem akartuk azokat megvenni, hiszen nem vagyunk producerek. Szerettük volna a korábban, már az induláskor eltervezett vonalat vinni: független, progresszív, művészdarabokkal megtölteni az Átriumot – mondja Milán.

Függetlenek kerestetnek

Tárgyalások kezdődtek, a tulajdonosok megkeresték Pintér Bélát, akivel már több évtizedre nyúlik vissza az ismertség; Rozgonyi-Kulcsár Viktóriát, a FÜGE Produkció elnökét, a Jurányi Ház megálmodóját. – Tizenkét évvel ezelőtt, amikor Milán és Éváék megvásárolták az épületet, már volt egy hasonló beszélgetésünk – meséli Rozgonyi-Kulcsár Viktória. – Pintér Béla neve akkor is az elsők között hangzott el.

Pintér Béla és Társulata nem csak a régi ismertség okán bólintott rá hamar a lehetőségre. Az évad végéig, június 26-ig az Újpest Rendezvénytérben (UP) játszó társulat szívesen tért vissza Budára.

– Szerettük Újpestet is, de az már kérdésessé vált – főleg az évad végén –, hogy vajon hosszú távon mennyire rentábilis egy ekkora színháztermet bérelnünk – magyarázza Horváth Lili, a Pintér Béla és Társulata kommunikációs vezetője. – Figyelembe kell vennünk az anyagiakat is, hiszen évente csak egy bemutatót tartunk, a többi jegybevételt a korábban bemutatott előadások, köztük tíz, húsz évvel ezelőtt bemutatott darabok továbbjátszásából kell megteremtenünk. Biztonságot ad továbbá a tudat, hogy az épület nem állami vagy önkormányzati, hanem magánkézben van. Méretre is „jobban áll” nekünk az Átrium, korábban játszottunk már ott, jól ismerjük a helyet, örülünk, hogy visszatérhetünk a Margit-negyedbe.

Az új beköltözők hasonló produceri szemlélettel dolgozó függetlenek, véli Rozgonyi-Kulcsár Viktória, akik mind a piacról élnek meg, a költségvetést csak időnként egészíti ki – némi szerencsével – pályázati állami vagy önkormányzati támogatás. – A rendszer felállításában, az ötletelésben, a fenntartható működés kidolgozásában szerettem volna csak segíteni. Az én mozgatórugóm a szakmai együttműködés, így itt is egyértelműen azt tudtam elképzelni. A szerepem elsősorban a kollaborálás összehangolása, az üzemeltetés beindítása, de elképzelhető, hogy gondolkodunk FÜGE-előadásokban vagy koprodukciókban is a későbbiekben, amelyek túlnőnek a Jurányi Ház keretein – mondja a FÜGE elnöke.