El nem mesélt történetek – A kulisszák mögé kalauzol Zubornyák Zoltán kötete
2021. május 26., szerda 06:45
Zubornyák Zoltán új kötetének színházi történetei akkor kezdődnek, amikor az M3-as autópálya még csak Gyöngyösig volt kiépítve, ő pedig főiskolásként a miskolci színház felé zötykölődött Major Tamással, akinek tanítványa volt (ahogy Székely Gábornak, Zsámbéki Gábornak, Szabó Istvánnak és Montágh Imrének is.)
Zubornyák Zoltán 1961-ben született, általános és középiskoláit Budapesten végezte. 1982 és 1986 között a Színház – és Filmművészeti Főiskolára járt Major Tamás, Székely Gábor és Zsámbéki Gábor osztályába. Szakmai gyakorlatát a Katona József Színházban töltötte. Később játszott vidéken Miskolcon, Békéscsabán, Egerben, Tatabányán, Kecskeméten, majd budapesti színházakban, a Játékszínben, a Nemzeti Színházban és a Vidám Színpadon. Volt igazgatója a Tatabányai Jászai Mari Színháznak, a budapesti Pinceszínháznak, a Ráday Kultucca rendezvényeinek és a Ferencvárosi Fesztiválnak. Pályája során dolgozott a magyar színházi élet kiválóságaival, meghatározó alakjaival. Az elmúlt negyven esztendő színházi történetei és szereplői elevenednek meg az El nem mesélt történetek lapjain.
„(…) Egykori kiváló művészekről elevenít fel történeteket, akik „rosszkor voltak sehol”, ezért ezeket a művészeket nemcsak a föld, hanem a feledés is borítja – Jókai Mór után szabadon -, ő pedig tenni akar ellene ezzel a könyvvel.
A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent El nem mesélt történetek nagy művészek kis és emberi történetei, valamint alig vagy az átlagember számára nem is ismert művészek nagy jelenetei, legyen szó magán vagy szakmai életről (…)” – számolt be a Kultúrpara.hu.
Nehéz csak tucatnyi nevet megemlíteni, amikor megítélésem szerint
több száz művész történeteit citálja elénk a szerző Ralph Fiennes-től Pogány Juditig, Szabó Istvántól Zenthe Ferencig. Úgy hozza emberközelbe őket, hogy közben nem tiszteletlen, úgy ad át akár gyarló történeteket is róluk, hogy az olvasó képtelen haragudni az elkövetőjükre:
csóválja ugyan a fejét, hogy istenem, mit meg nem engedett magának ez az ember, de mégis érti és megérti, hogy ott és akkor csak így lehetett cselekedni, ahogy ő cselekedett” – teszi hozzá a Kultúrpara.hu.
„Zubornyák Zoltán úgy lett színházi ember, hogy játszott, rendezett, igazgatott, menedzselt, írt és olvasott. Ezzel a könyvvel pedig megköszön és igazságot szolgáltat. Titkos színészeknek, akiket felfalt a pálya, nagy tudású rendezőknek, akik rosszkor voltak sehol, és áldozatkész színházi embereknek, akik nélkül nem működött volna egyetlen színház sem, soha. A kreativitás prédáinak.
Zubornyák történeteinek szereplői színházfüggők. Kulissza-drogosok. Akik egy olyan világban élnek, ahol mérhető a minőség, érthető a szöveg, pontos az elemzés, röhejes a talmi, és mindenkinek joga van a tévedéséhez és a félelméhez, mert a színházi tudást nem adják ingyen.
Sokba kerül, és nem éri meg. Csakhogy ha már fogva tart az anyag, nem lehet lejönni róla. Életre szól” – fogalmaz a könyv kapcsán Sándor Erzsi.
„Azzal kezdődött, hogy meghalt egy miskolci kollégám. És akkor arra gondoltam, milyen igazságtalan ez a világ, amelyben a vidéki színészek, miután leélik valahol az életüket, jobbnál jobb szerepeket játszanak, fontosak a városuk életében, egyszer csak jeltelenül belehullanak a semmibe. Úgyhogy megírtam erről a kollégámról a saját történetemet. Aztán rájöttem, hogy jól esik írni ezekről a dolgokról, és nagyon meglepett, mennyi visszajelzést kaptam, hányan ismerik a szereplőket, a helyszínt, a helyzeteket, sőt nem egyszer valaki másnak van egy sokkal jobb története” – nyilatkozta egy korábbi interjúban a szerző.
Cím: El nem mesélt történetek
Szerző: Zubornyák Zoltán
Kiadó: Kossuth Kiadó
Megjelenés: 2021. április 05.
ISBN: 9789635444526
Méret: 210 mm x 145 mm
Zubornyák Zoltánról itt tudhat meg többet – múlt év végén interjút adott a Jelennek.
Forrás: Zubornyák Zoltán, Kultúrpara.hu