2021 októberétől a Petőfi Irodalmi Múzeum adott otthont az utóbbi években népszerűvé vált „Csoóri-szalonnak”.
Vecsei H. Miklós és meghívott vendégei havi rendszerességgel találkoztak és beszélgettek Csoóri Sándor verseiről, gondolatiságáról, örökségéről.
Ezen felül pedig a vendégek minden alkalommal készültek egy vers- vagy szöveg-megzenésítéssel. A fenti videó a Vígszínház művészével, Wunderlich Józseffel készült beszélgetést teszi elérhetővé.
“Csoóri, ahogy ma látjuk, több, mint egy verseivel vívódó költő, aki sokra vitte, de nem annyira, amennyire tehetsége följogosította volna. De több annál a gondolkodó írónál is, aki meg nem írt verseivel váltotta meg a jogot az esszéhez. Váltogatott műfajaival, prózából versbe, versből prózába hajló szövegeivel, tehát így, ahogy van, egészében az, ami: jelenség, melyet kicsinyes vérbosszúit hetedíziglen álló irodalmunkban meghökkentően egyöntetű szeretet övez. Gyanítjuk: e nagy szeretetet némi lelkifurdalás is színezi, mivel Csoóri mások helyett is fölvállalta az ugrabugra író kényelmesnek éppen nem mondható, néha pedig egyenesen nevetséges szerepét; mondhatnánk, helyettünk is ugrált; a közösség helyett, mely ez idő tájt halaszthatatlan magánügyeivel volt elfoglalva. Az idő majd tárgyilagosan megítéli Csoórit; nekünk, sorsa közeli tanúinak, vállalnunk kell elfogultságunkat. Nekünk kötelességünk tudni, hogy milyen életbevágóan fontos példa az övé, aki a történelmi lehetőséget nem az előjogok puszta megfordításának fogta föl, hanem tanulásra használta; a tanultakat pedig olyan tennivalók meghatározására, melyek elvégzése nélkül csődbe jut mind az életműépítő óvatosság, mind a harcias radikalizmus, és utódainkra nem egy élhető világ marad, hanem csak por és hamu.” (Orbán Ottó, 1979)