96 éves korában elhunyt II. Erzsébet, az Egyesült Királyság királynője, a történelem második leghosszabb ideig hatalmon lévő uralkodója.

A brit királynő egészségügyi állapota nemrég romlott meg, ennek első jele az volt, hogy ki kellett lépnie egy online tárgyalásról, mivel rosszul érezte magát. Az aggodalomra okot adó változások ellenére a szó legszorosabb értelmében vette az élethosszig tartó szolgálatot, és miközben egyre ritkábbak lettek a nyilvános megjelenései, és egyre többet jelentett az, ha megjelent valahol, a világ egyszerre láthatta meg benne az időtlenséget és az idő múlását – fogalmaz a HVG.

A királynő életéről a Vígszínház mutatott be előadást 2016-ban, Halász Judit főszereplésével Audiencia címmel. A darabban látható audienciáin aktuális miniszterelnökeit fogadja, Winston Churchillt, Margaret Thatchert, John Majort, vagy éppen David Cameront. Peter Morgan drámáján keresztül nem csak a kormányzás nehézségeibe nyerhettünk betekintést, de megismerhettük korunk egyik legközvetlenebb, legszellemesebb, legmegkapóbb személyiségét és az országát szolgáló minisztereket.

Az Audiencia az utóbbi évek egyik sikerdarabja a Broadway és a West End színházaiban, írója, Peter Morgan a népszerű The crown (A korona) című sorozat kreátora.

Műve nem csak szórakoztató, de nagyon aktuális is, hiszen Anglia és az európai kontinens kapcsolata napjainkban is központi téma.

„Egyrészt az Audiencia egyfajta nosztalgiautazásra invitálja a nézőt, így miközben a kamaradrámák hazai nagymesterének tartott Valló Péter rendezésében megelevenedik előttünk II. Erzsébet életének és uralkodásának hatvan éve, illetve ennek az időszaknak a legfontosabb pillanatai, mi magunk is úgy érezhetjük, mintha visszautaztunk volna a múltba. A kormányzás nehézségeibe való betekintés, a királyi család mindennapjaira rálátást engedő jelenetek és a folyamatosan változó politikai helyzetekre reflektorfényt vető diskurzusok egyaránt tarkítják ezt a két órába sűrített időutazást, a keret pedig minden alkalommal ugyanaz: az audiencia, amelynek keretében a királynő beszámolót kap az aktuális miniszterelnöktől. Noha mint az élet minden területén, itt is jelen van a politika, azonban nem ez a – sokszor rendkívül szórakoztató vagy éppen drámai – aspektus a legmeghatározóbb eleme ezeknek a protokolláris eseményeknek, hanem sokkalta inkább az emberi momentumok” – írta a produkcióról a Deszkavízió.

„Ő azt mondja, ha emberi lényként hétköznapi vagy, az uralkodóként a legnagyobb erényed lesz” – mesélte a bemutató idején II. Erzsébetről Halász Judit.

„Igenis hétköznapian viselkedik a miniszterelnökeivel, és minden emberrel. Ezt tanulta. Ez egyáltalán nem olyan könnyű szakma, mint ahogy egy külső szem gondolhatja azt a csillogás alapján. Bár ott a gazdagság, a fény, a pompa, a kiszolgáltság, azért ebben nagyon sok kiszolgáltatottság is van, hiszen hite szerint minden napjának minden percét a brit nép szolgálatának szeretné szentelni” – fogalmazott a színésznő.

Az előadás megszületését Görög Ibolya protokoll szakértő segítette tanácsaival. „Nem mindegy, hogy tartom a lábam, hogy fogom a teáscsészét. II. Erzsébet még ebben a szabályrendszerben is egy rendkívül érdekes személyiség, akinek minden miniszterével más viszonya volt. A végén még talán az is kiderül, hogy a ki volt a kedvence” – tette hozzá Halász Judit.

II. Erzsébet volt a leghosszabb ideig hatalmon levő brit uralkodó, aki már a második világháború idején is ellátott közfeladatokat. Uralkodóként olyan jelentős eseményeket élt meg, mint a Brit Birodalom végső széthullása, a falklandi háború, az Egyesült Királyság uniós csatlakozása, majd az EU-s tagság megszűnése, az ír-konfilktus, valamint az ahhoz kapcsolódó terrortámadások, az ír kérdés rendezése, és a skót függetlenségi népszavazás – írta a Portfolio.

„Ő volt az első brit uralkodó, akinek koronázását élő televíziós közvetítésben láthatták az alattvalók – legalábbis abban a 1,5 millió brit háztartásban, amelyben 1953-ban már volt televíziós készülék.

Trónra lépésének idején, 1952-ben a Kremlben és a Fehér Házban is még azok a vezetők ültek – Moszkvában Sztálin, Washingtonban Harry Truman -, akik közvetlenül részesei voltak a II. világháborúnak.

Erzsébetet a sors nem egészen 26 évesen, édesapja, VI. György halálának pillanatában emelte a trónra. Uralkodásuk közös vonása, hogy György király nem – és így idősebb leánya sem – volt egyenes ágon trónvárományos, mindketten György bátyja, VIII. Eduárd “jóvoltából” kerültek a brit trónra.

Eduárd ugyanis a korona helyett egy elvált amerikai hölgy, Wallis Simpson kegyeit részesítette előnyben, és 1936. december 10-én – nem egészen egyévnyi uralkodás után, a koronázást meg sem várva – távozott az Egyesült Királyság éléről, átadva helyét öccsének, Albert yorki hercegnek, Erzsébet édesapjának, aki csak uralkodói névként választotta a György nevet. A magának való, zárkózott, beszédhibákkal küszködő, uralkodói szerepre egyáltalán nem törő Albert – a családon belül csak “Bertie” – Eduárd súlyos alkotmányos válságot kirobbantó távozása után, szinte teljesen készületlenül volt kénytelen egyik napról a másikra Anglia trónjára ülni. Az új királyban valójában felesége, Erzsébet anyakirálynő tartotta a lelket, amíg lehetett. Nem sokáig lehetett: György király – bár népe nemzeti hősként tisztelte – a rászakadt felelősség és főképp a háborús évek megpróbáltatásainak súlya alatt korán összeroppant, 1952. február 6-án, alig 57 esztendősen elhunyt, a fiatal Erzsébetre hagyva az akkor még mindig világháborús sebeit gyógyítgató, kiterjedt jegyrendszer szorításában élő Egyesült Királyság trónját” – fogalmazott korábban a Cultura.hu.

„Kilencven felett, sokszoros dédnagymamaként, a királynősége és élete végjátékában is Erzsébet megkérdőjelezhetetlen kapaszkodó volt: a méltóság megtestesítője. Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy saját maga lett a saját életének a múzeuma, a két lábon – az utóbbi időszakban már néha bottal – járó történelem, aki mégis nagyon emberi. Egyszerre látszott rajta a hatalom és a törékenység, a sztoicizmusát pedig öregkorára a tökéletességre fejlesztette” – fogalmaz a HVG.

A királynő temetésének lebonyolítása hamarosan Norfolk hercegének feladata lesz, a búcsúztatás napján az egész országban munkaszüneti napot rendelnek el. A királynő halála után 12 napos hivatalos gyászidőszak indul.
Testét a Parlamentbe viszik, a temetéséig a Westminster teremben helyezik el. A BBC felfüggeszti az összes műsorát, majd a gyász ideje alatt 12 napig nem sugároznak vígjátékot. A Szent Jakab-palotában pedig összehívják a tanácsot, hogy hivatalosan is kijelentsék, Károly herceg lett a király.