Pénteken hajnalban, rövid, súlyos betegség következtében elhunyt Nagy Bálint Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja – közölte a család az MTI-vel.

Nagy 1949. május 24-én született Szegeden. A debreceni Felsőfokú Építőgépészeti Technikum építész szakát (1967-1970), majd a budapesti Felsőfokú Építőipari Technikumot (1970-1971) elvégezve, 1972-ben az IPARTERV munkatársa lett – mestere Virág Csaba lett –, majd az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola Építőipari Karán egészítette ki a tudását (1975-1976).

Az 1977-ben már a LAKÓTERV, a következő évben pedig a VÁTI gárdáját erősítette, 1979-ben, ellenzéki tevékenysége miatt azonban nem újították meg a munkaszerződését, így nyolc éven át csak ácsként dolgozhatott.

Az építész 1980-ban a Szegényeket Támogató Alap (SZETA) alapító tagjává vált, 1981 és 1984 között pedig a Beszélő című szamizdat folyóirat alapító szerkesztőjeként működött.

1983-ban és 1984-ben a franciaországi Vence-ban, majd 1987 és 1990 között az Egyesült Államokban dolgozott ösztöndíjasként, majd hazatérése után, 1991-ben N&n névvel saját irodát alapított. 2001-ben létrehozta a tíz éven át működő N&n Galériát, 2009-től 2021 decemberéig pedig a FUGA Budapesti Építészeti Központ vezetőjeként működött, majd senior tanácsadóként segítette tovább az intézmény működését.

Nagy építészeti stílusa sokrétű: tervrajzainak grafikus megoldása és színezése, a hegyes, erősen visszametszett formák, az éles szögek alkalmazása, illetve a tér folyamatos megtörése expresszív hatást keltenek, számos esetben társadalomtudósok segítségével született, szociális érzékenységről árulkodó épületei pedig eklektikus hatásúak. Legfontosabb munkái a Bárka Színház (1994-1999), illetve a New York-i Barn voltak.

A pályája során karkötőket, bútorokat, színházi díszleteket, illetve egy képzőművészeti filmsorozatot is szerkesztett férfi a hazai és egyetemes építészeti kultúra szervezésében, az építészek közösséggé formálásában is jelentős szerepet töltött be.

Munkásságát 2002-ben Ybl Miklós-díjjal, 2021-ben Kossuth-díjjal ismerték el.