gate_Bannergate_Banner
Kaszás AttilaGőz IstvánSimon ZoltánDér Zsolt
  • facebook
  • instagram
  • 2024. március 28., csütörtök

    Elhunyt Szegvári Menyhért rendező

    2020. június 4., csütörtök 13:49

    71 éves korában elhunyt Szegvári Menyhért Jászai-díjas színművész-rendező,az Egri Gárdonyi Géza Színház Örökös tagja.


    Szegvári Menyhért Szegeden született, 1949. április 24-én. A gimnázium elvégzése után felvételt nyert a Színművészeti Egyetem (akkor:Főiskola) színész-szakára, Ádám Ottó osztályába. A diploma megszerzése után a Pécsi Nemzeti Színház szerződtette. 1972-1981 között a pécsi színház egyik legismertebb színművésze. 1982-1992 között a színház rendezője, majd főrendezője.

    1979-től a Színház-és Filmművészeti Főiskola színházrendezői szakának hallgatója is. Itt Zsámbéki Gábor osztályába járt.
    1994-ben Egerbe, a Gárdonyi Géza Színházba szerződik, ahol 2011-ig dolgozik. 2010-ben a színház Örökös tagjai sorába választják.

    2011-ben Nádasy Erika színésznővel lakásszínházat alapítanak egri Földszint 2. Színház néven.

    Hosszú pályafutása alatt – a Színházi Adattár szerint – színészként 57 előadásban játszott, míg rendezéseinek száma meghaladja a 100-at.

    Szegvári Menyhértről saját szavaival:

    A rendezéseiről: „Én minden darabban azzal foglalkozom, mit akarhatott a szerző mondani vele, és mi igaz belőle ma is. És azt milyen formában tudom elmondani?   A színház nagyon kényes műfaj, de ha az alkotó szellemnek nincs természetes szabadsága, akkor miért vagyunk? Azért, hogy másoljuk egymás munkáit? Vagy azt, amit már láttunk? Tudomásul kell venni, hogy rendkívül érzékeny húrokon játszunk, a mindennapi közönség húrjain, egymáséin és a darab belső húrjain is. Mindannak, ami őrületnek tűnik kintről, borzasztó egyszerű és világos logikája lehet bentről. Épp ezért nem szeretem a prekoncepcióval beülő kritikust, aki nem teszi föl magának a kérdést, hogy – maradjunk nálam – mondjuk Szegvári miért pont úgy képzelte el ezt vagy azt? Miért ezt vagy azt a megoldást használja? Mert valami okának kell lennie, hacsak nem tartja a nézőt hülyének.”

    Jordán Adél és Szegvári Menyhért az Éjjeli Menedékhely című előadásban Egerben

    Rendezőművészek: „Vannak „rendezőművészek”, én viszont „csak” rendező vagyok. Ez nagyon fontos distinkció, mert szerintem van mondjuk tíz-tizenöt ember ebben az országban, aki „rendezőművésznek” mondhatja magát, és vagyunk sokan, akik tudjuk a szakmánkat. Ezeket – köztük magamat is – szakembereknek tartom. Igen. Jó, megbízható szakembernek tartom magam. De csak annak. Nem tudtam megújítani a színházi szakmát olyan eredeti gondolatokkal, amilyenekkel az a tíz rendező, akik a „művészet mesterei”. Én csak a szakma mestere vagyok. Amit tudtam, azt megtettem, átadtam.

    A színházról: „A színház – szerintem – nem arról szól, hogy válaszokat adjunk a világ nagy dolgaira, hanem hogy kérdéseket tegyünk föl, hogy mások is elkezdjenek ezeken a kérdéseken gondolkodni. Én többnyire olyan színdarabokat rendeztem, amelyek a szerencsétlenekről, a megalázottakról, a megnyomorítottakról szóltak. Mert őket látom magam körül. Ne vegyem észre?”

    Művészi szabadság: „Nekem ne szabjanak – tőlem idegen – irányt, mert én úgy nem tudok dolgozni. Nem tudok más agyával gondolkozni. Hagyjanak békén a saját gondolataimmal, stílusommal, és ne mondják meg például, hogy milyen legyen a darab utolsó mondata! Tudja azt valaki, hogy amikor Madách odaírta a Tragédia végére, hogy „Ember küzdj és bízva bízzál!”, akkor hogyan gondolta elmondatni ezt a mondatot? Oda van írva, hogyan kell értelmeznie azt az adott színésznek? Nincs. Elárulom, nem egyféle interpretációja van ennek a mondatnak (sem). Ez a gyönyörű a színházban.”

    Forrás: Színház Online információ, Wikipédia, Gárdonyi Színház Blog

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram