A Csiky Gergely Színház Társulata mély megrendüléssel fogadta, hogy tegnap hajnalban, 76 éves korában, Székely György ügyelő, a kaposvári Csiky Gergely Színház örökös tagja az Égi Társulatba költözött. „Legendás ügyelőnk 52 évadon keresztül hűségesen szolgálta Társulatát” – közölte a teátrum.

Az alábbiakban Kiss István, a Csiky Gergely Színház kelléktárvezetőjének sorait olvashatják:

Ültünk a Thália büféjében Kele Gyurival tegnap, tájelőadás előtt, (háromnegyed hét lehetett), én utolsó cigijeimet szívtam, mielőtt fölgördül a függöny, s pont Székely Gyurinkról beszéltünk.

Nehogy egyszer elessen az utcán, és ne találja meg időben senki. Csalánba nem üt a ménkő – mondta volna Kele Gyuri, de most csak bólogatott, hümmögve. De óhajunk nem hallatszott az égig.

Csupán egy rossz előérzet volt.

Nehéz a színházi rókáknak megöregedni. Kiszeretni a színházból, a munkájukból, az életükből, még nehezebb. Hiányzik nekik a taps hangja. Mert a taps, függőséget okoz.

S ha már nem hallhatod, belesüketülsz kínodban.

S a süket ember legkevésbé hallgat az őt óvni, védeni akaró beszédre. Kábítja magát, hogy ne fájjon a zúgó taps hiánya. Hányszor föltekerte a mikrofont Székely, és csak annyit mondott pár perccel az előadás vége után, (hosszan, büszkén elnyújtva, mintha az ő érdeme lenne, és valóban részben az övé is volt) hogy MÉG MINDIG ZÚG A TAPS!

Ma már odafönn ismerkedik az égi ügyelőpulttal, nézi át a díszletet tüzetesen, és mosolyogva, büszkén hívja a színészeket, akik élete során megelőzték. Jó estét kívánok, hölgyeim és uraim! Kezdő szereplőket kérem a színpadra! És még mielőtt elfelejteném a végén bemondani: Este mindenkit várok a büfében. Rég dumáltunk egy jót. De első a próba!

Gyurink! Nyugodj békében, és figyelj az égi társulatra is!