gate_Bannergate_Banner
Kaszás AttilaGőz IstvánSimon ZoltánDér Zsolt
  • facebook
  • instagram
  • 2024. március 28., csütörtök

    Elhunyt Szomjas György filmrendező

    2021. április 8., csütörtök 21:08

    Életének 81. évében elhunyt Szomjas György Kossuth-díjas filmrendező. A hírt a a Magyar Filmművészek Szövetsége közölte.

    „Sosem voltam lázadó típus, a béke embere vagyok.”

    Szomjas György 1960–1964 között a Budapesti Műszaki Egyetem építészmérnöki karán tanult, majd 1964–1968 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt.

    „A ’60-as években három-négyévente indult rendező szak, s végül 1200 jelentkezőből huszan kerültünk a rendezői, operatőri osztályba. A szüleim kicsit bele is remegtek a váltásba.

    Ez az időszak a magyar film aranykora volt, minden barátom filmes akart lenni, engem is elkapott a lendület.

    Az alapszemléletet pedig éppen az építészeti tanulmányaimból vittem át, ahogy ott bennünket annak esztétikájába bevezettek. Ma is elsősorban a képnek vagyok embere, nem annyira a szövegnek” – mesélte egy interjúban.

    1969–1974 között a Balázs Béla Stúdió vezetőségének tagja, a szociológiai filmprogam egyik kezdeményezője volt. Ekkor rövidfilmeket készített, asszisztensként dolgozott. 1995 óta volt a Magyar Film- és TV-művészek Szövetségének főtitkára, 1999 óta pedig az Európai Filmakadémia tagja.

    Pályája kezdetét dokumentumfilmjei határozták meg, majd a játékfilmek felé fordult és leforgatta az első magyar easterneket. Szomjas György pályáját mindig is meghatározta a zene, több műve is eköré épül; hol a rockzene, hol pedig a népzene világába invitálta nézőit. Az rendezőt 1986-ban Balázs Béla-díjjal jutalmazták, 1996-ban kiváló művész címet kapott, majd 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.

    „A filmjeimben mindig keresek valamit, helyszíneket, embereket, amelyek és akik tőlem távolabb állnak. A film nem arra való, hogy magamat mutogassam, hanem hogy megismerkedjek új történetekkel.

    A korszak magyar filmjeivel éppen az volt a bajom, hogy túlságosan értelmiségi témákat pedzegettek. El akartam ettől fordulni, és olyasmit csinálni, ami az egyszerű nézőket is érdekelheti” – fogalmazott.

    „A tények forradalmisága – ez volt a kulcsfogalom. Az életet és a politikát a hivatalos ideológia szőtte át, minket viszont csak a tények érdekeltek. És ezzel nem lehetett szembeszállni, bár az kiderült, hogy a dolgok nem úgy állnak, ahogy fent mondják. Meg is leptük a hivatalos erőket, mert sokszor ők sem tudták, hogy mi történik. A legjobb példa erre a Kopaszkutya, mert abból lett a baj, hogy az elvtársak a filmben látták meg, hogy a Tabán oldalában harmincezer fiatal gyűlik össze. Nem a sztorival, Hobóékkal volt a fő gond, de akkor ébredtek rá, hogy noha 20 éve mentek a rockkoncertek, ezeken mekkora a tömeg – és mi lesz akkor, ha a tízezrek megindulnak?

    Minket inkább az érdekelt persze, hogy képben megmutassuk az egyszerű embereket, s hogy miképpen meg miről beszélnek”

    vallotta egy beszélgetés során.

    Játékfilmjei: Talpuk alatt fütyül a szél (1976), Rosszemberek (1978), Kopaszkutya (1981), Könnyű testi sértés (1983), Falfúró (1985) Mr. Universe (1987), Könnyű vér (1989), Roncsfilm (1991), Csókkal és körömmel (1994), Gengszterfilm (1998-99) , Vagabond (2002), A Nap utcai fiúk (2007) 

    Fotó: Stekovics Gáspár

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram