KulisszaMácsai PálForgács PéterRadnay CsillaPokorny LiaBereményi Géza
  • facebook
  • instagram
  • 2021. január 26., kedd

    Elhunyt Udvaros Béla rendező, író, színigazgató

    2020. május 14., csütörtök 20:36

    96 éves korában elhunyt Udvaros Béla rendező, színházigazgató, író.

    Udvaros Béla rendező, az Evangélium Színház alapító-igazgatója 1925. január 10-én született Budapesten. Idén még családja körében ünnepelte a 95. születésnapját. 2020. május 14-én hajnalban hunyt el, békésen, álmában. Szerettei mindvégig mellette voltak.

    A Színművészeti Főiskola rendezőszakán 1951-ben végzett. Várkonyi Zoltán akkori főrendező hívására a Magyar Néphadsereg Színház (ez volt a Vígszínház) ösztöndíjas rendezője lett. 1954-ben az Állami Déryné Színházhoz szerződött. 1957-től a kecskeméti Katona József Színház rendezője volt tizenhat évadon át. Ez az időszak a kecskeméti teátrum egyik meghatározó korszaka volt. Miután 1974-ben Radó Vilmos – egészségi okok miatt – leköszönt a kecskeméti színház igazgatói posztjáról, Udvaros Béla is eljött onnan. Lovas Edit igazgató hívta Békéscsabára, ahol tizenegy évadot töltött rendezőként.

    Udvaros Dorottya és édesapja Udvaros Béla

    Udvaros Béla számára fontos volt, hogy a hivatalos színházon kívül is dolgozzon. A Népművelődési Intézet révén például húsz évig a MOM műkedvelő színjátszóival foglalkozott. A csoport egyik emlékezetes bemutatója Illyés Gyula Malom a Séden című drámája volt. Mindemellett Udvaros Béla hosszú évtizedeken át rendszeresen tartott művészi és kultúrtörténeti egyszemélyes előadó- és felolvasóesteket. A tanítást, az irodalmi és színházi ismeretek átadását – akár Ady Endréről, Kosztolányi Dezsőről, József Attiláról, Márai Sándorról, vagy éppen görög klasszikus drámákról, Shakespeare és kortársak műveiről – éppúgy hivatásnak és szolgálatnak tekintette, mint a rendezést.

    Ezekkel a különleges előadásaival járta az országot, de külföldre is meghívták különféle magyar közösségekbe. Kalocsától Vancouverig majdnem 2000 alkalommal lépett fel. Udvaros Béla a szellemi és testedzést egyformán lényegesnek tekintette. Hatvan évig törzsvendége volt a Lukács fürdőnek, rendszeresen úszott ott.

    1990-ben megalapította az Evangélium Színházat. Albert Gábor, ifj. Bartók Béla és Szentágothai János, a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület akkori vezetői támogatták a kezdeményezést. 1992 októberében Tamási Áron Hegyi patak című művének a bemutatóját tartotta a színház. A darab végén elhangzik: „Bétölteni reménységgel a világot, amely minden percében a kezdet és a vég.” Ez lett Udvaros Béla ars poétikája. Csaknem két évtizedig vezette, szervezte, mentorálta ezt a színházat. Búcsúzóul, 2009-ben Az ember tragédiáját rendezte – 84 éves korában.

    Udvaros Béla írói munkássága is jelentős. Shakespeare-breviárium című első kötete 2011-ben jelent meg. Mottója egy Petőfi-idézet: „A teremtés fele Shakespeare.”

    Udvaros Béla ezt írta: Hosszúra nyúlt életem, hatvanévi színházrendezői tevékenységem végén megajándékoztam magam Shakespeare-rel. Elhatároztam, hogy újra, folyamatosan elolvasom mind a 37 drámáját.

    Kiemelem belőlük azokat a bölcsességeket, az életszemléletből fakadó gondolatokat, amelyek révén a világkultúra egyik legnagyobb alkotója lett. Ezért választottam címként a breviáriumot, mintegy szemelvénygyűjteménye legyen a világirodalomnak… ”

    2014-ben megjelent a Molière tragikuma, 2015-ben Egy kis nemzeti színház – Az Evangélium Színház húsz éve a Duna palotában című könyve. 90 éves volt akkor Udvaros Béla. Ünnepségen köszöntötték őt a Duna palotában. A végén szót kért, s elszavalta kedvenc költeményét, Simon Istvántól az Orgonabokor című verset: „…nem arra gondol, mi lehet, / csak betölti, amiért küldetett.”

    A Főrendezőm az Élet – Egy 20. századi rendező képes krónikája című kötetét három évvel ezelőtt adták ki. Színház- és kultúrtörténeti emlékezés a korról, amelyben alkotott. Ebben fogalmazta meg, hogy igazi gazdagságát a barátságai jelentették, amelyeknek értékét „az érdekmentesség adta”. Szellemi-emberi tanítói között említi Török Sándort, Tamási Áront, Kodolányi Jánost, Németh Lászlót, Illyés Gyulát és Sík Sándort.

     Udvaros Béla következetesen képviselte elvét szakmai és magánéletében is: „Szavainknak és cselekedeteinknek meg kell felelni a tisztaság, az igazság és az érték kategóriáinak.” Személyes hite, keresztény elkötelezettsége mindvégig megmaradt, az Evangélikus Egyház hűséges tagja volt.

    2008-ban jelent meg Párkány László könyve róla, melynek címe: Térdeplő Thália: Udvaros Béla második élete. Díjai: A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (1995), Magyar Örökség díj (2005), A Magyar Érdemrend középkeresztje (2015), Kováts Flórián Emlékérem (2019).

    Udvaros Bélát a Magyarországi Evangélikus Egyház saját halottjának tekinti. Temetéséről később intézkednek. Búcsúzik tőle felesége, Karger Kocsis Magdó, lánya, Udvaros Dorottya, unokája, Gyöngyösi Máté.

    - Színházi pillanatok az Instagramon -