Schneider ZoltánPogány JuditCsikos Sándor
  • facebook
  • instagram
  • 2024. április 15., hétfő
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    Elképesztő látvánnyal érkezik a Dekameron 2023

    2023. március 4., szombat 08:35

    Nagy erőkkel zajlanak a Dekameron 2023 próbái a Budapest Bábszínházban. Tíz kortárs magyar író – Fábián Péter, Gimesi Dóra, Háy János, Jászberényi Sándor, O. Horváth Sári, Parti Nagy Lajos, Székely Csaba, Szikszai Rémusz, Tasnádi István és Závada Péter – tíz története elevenedik meg március 11-től a teátrum Nagyszínpadán.

    Hoffer Károly, Varga Vince

    Boccaccio Dekameronjának alaphelyzete, hogy tíz fiatal vidékre menekül a pestisjárvány elől. Ez inspirálta a színház legújabb produkciójának témaválasztását.  2023-ban egy világjárvány idején, egy háború és egy válság árnyékába a Budapest Bábszínház úgy döntött, itt az ideje, hogy megalkossák a 21. század dekameronját

    Az előadásban Szikszai Rémusz rendező 10 kortárs magyar író történetét eleveníti meg. A korunkra reflektáló történetek egymás után kelnek életre egy köztes, átmeneti helyen, a senki földjén, egy reptéren.

    Dekameron próba

    Különleges látványvilág készül az előadáshoz, a produkcióban közösen dolgozik: Zöldy Z Gergely díszlettervező, Szelei Mónika jelmeztervező, Varga Vince és Horesnyi Máté mozgóképtervezők, Szondi György fénytervező és Hoffer Károly bábtervező.

    Hoffer Károly elmondta: ahogy olvasták a történeteket Szikszai Rémusszal – az előadás rendezőjével – folyamatosan alakították a 10 történethez kapcsolódó különböző bábtechnikákat. A speciális árnyjátéktól kezdve az óriásbábon keresztül a klasszikus bunraku figurákig, számos bábtechnika megjelenik a produkcióban, lesz kesztyűs, muppet figura, fekete színházas megoldás és maszkos játék is. Hoffer Károly tíz éve tagja a Budapest Bábszínház társulatának, de azt mondja, ilyen összetett és nagy lélegzetvételű produkcióban még sosem dolgozott.

    Horesnyi Máté, Varga Vince, Zöldy Z Gergely, Hoffer Károly

    A bábszínház úgy képes az emberi fantáziát működtetni, ahogy semmilyen más műfaj nem, hiszen nézőként meg kell dolgozni azért, hogy az ember a teljes képet összerakja. „A Dekameronban lesz egy olyan figura, amit öten mozdítanak meg, de az öt ember csak bizonyos alkotórészeit fogja egy ugyanazon testnek. Tehát nem egy teljes testet látsz a színpadon, hanem egy lábtöredéket, egy alkart vagy egy fejet. És ha ők ezt ügyesen precízen csinálják, ha a megfelelő rések maradnak ki és tartják a magasságot, akkor a te fejedben képződik meg az egész ember. Mert te akarod majd hozzárajzolni nézőként a fejedben az összes részt, ami nincs ott. Szükségszerűen arra bír téged a bábszínház, hogy működtesd a fantáziádat, hogy hozzáadd a hiányzó dolgokat”.

    Dekameron próba

    Zöldy Z Gergely díszlettervező számára szintén kihívás volt 10 teljesen különböző sztori köré építeni a díszletet. 

    – Van egy univerzális, kortalan, de mégis leginkább posztmodern kerettörténet, ami egy reptéri váróban zajlik. A Bábszínházban szokatlan világos és szélesvásznú színpadkép tárul elénk: egy falanszteri hangulatú enteriőr, különösen viselkedő automatával, poggyászkiadóval, multimédiás tartalmakkal. Ebben a közegben pattannak ki bőröndök, sztorik, szituációk és zuhanunk bele a legkülönbözőbb bábtechnikákkal színre vitt epizódokba – árulta el, ezzel bepillantást engedve a várhatóan igazán egyedi atmoszférába, amelyhez Szelei Mónika álmodta meg a jelmezeket.

    Mint mondta: az egymástól teljesen elkülönülő történetekben a jelmezek is segítik az elválasztást, de egyes elemei össze is kötik őket. Minden olyan darabnál, ahol több zárt történetet mesélnek el a színpadon, másfajta kihívást jelent a karakterformálás, hiszen egy-egy szereplő egy darab folyamán sok, egymástól merőben eltérő személyiséget és személyt jelenít meg. Ilyenkor a jelmez amolyan „segítő eszköz” a művész számára, egy karakter jelmeze akár más szerepkörben is ismétlődhet, vagy átalakulhat. 

    Dekameron próba

    Az előadás látványvilágának meghatározó elemei a mozgóképes tartalmak, melyhez alkalmanként a teljes díszlet adja a vásznat. 

    Varga Vince és Horesnyi Máté mozgóképtervezők a rendezői koncepció kialakulásától, illetve a díszlettervezés korai szakaszától részt vesznek a munkában, de vajon, hogy kell elképzelni az ő feladatukat?

    Számba vesszük, milyen dramaturgiai, szcenikai, esztétikai funkciót láthat el az adott produkcióban a mozgókép, és hogy ezeket milyen művészi, technikai és persze költségvetési megoldások teszik lehetővé. Ezt folyamatos diskurzusként kell elképzelni a rendezővel, dramaturggal, díszlettervezővel, fénytervezővel, esetenként a sound designerrel, zeneszerzővel együtt. Ennek során gyűjtések, tanulmányok, referenciák segítségével javarészt megszületik a mozgóképes tartalmak esztétikai mozgástere is, világossá válik, mi fér az előadás vizuális világába és mi az, ami ha kell, szembemegy vele. Az olvasópróbáig igyekszünk minél pontosabb képet kialakítani arról, hogy hol mennyi mozgóképet kíván, illetve bír el a darab, mely üzeneteket közvetítsük vele, valamint azt is, mit forgatunk, mit animálunk, esetleg mihez alkalmazunk élőképet – magyarázta Varga Vince.

    Szelei Mónika és Horesnyi Máté

    Mint a produkció többi területén, nálunk is meghatározó tényező az idő: pontosan meg kell terveznünk, mit mikor hozunk létre, hiszen hiába forgatnánk le valamit, ha nincs még hozzá kész a jelmez vagy a báb, vagy készítenénk illusztratív animációt egy szöveghez, ha az még folyamatosan alakul. 

    Hozzátette: a próbák során persze sokminden borul. Gyakran kiderül, hogy a látványtervben megálmodott ötlet színpadon nem működik, vagy addigra más irányba alakult a darab, illetve sokszor egyszerűen jobb ötletek születnek a valós, felépített díszletben. Ilyenkor egyrészt kulcsfontosságú, hogy minél gyorsabban találjanak új, vázlatszerű, de kellően kifejező megoldásokat a díszletre, amivel kipróbálhatják a friss ötleteket, másrészt, hogy a 6-8 hetes próbafolyamatok során időt találjanak a Szondi György fénytervezővel való kísérletezésekre anélkül, hogy céltudatosan megoldást keresnének egy-egy jelenetre: általában ezekben a helyzetekben születnek a legizgalmasabb fény-video találkozások, melyek aztán sokszor meg is találják helyüket az előadásban.

    Szikszai Rémusz

    – A legnagyobb kihívás az, hogy az idő rövidsége miatt hogyan oldjuk meg egy-egy szereplő teljes átöltözését, hogy pár másodperc múlva egy merőben más karakterként lephessen be, majd egy szemvillanás alatt ismét egy másik emberré változzon – magyarázta a jelmeztervező.

    Minden egyes történetre külön-külön tervezni egyszerűbb, ám ez esetben egységében kell kezelni a teljes darabot, ezáltal a jelmezek jelrendszere is következetes, és a nézők által is dekódolható lesz.

    A Dekameron 2023-at március 11-én mutatja be a Budapest Bábszínház. 

    Az előadás színlapja:

    https://budapestbabszinhaz.hu/eloadasok/14-dekameron-2023

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram