2024. szeptember 2-án elkezdődtek Pejtsik Péter zeneszerző és Orbán János Dénes Kossuth-díjas drámaíró Hamupipőke című operettmusicaljének olvasópróbái a Budapesti Operettszínházban. A Nagymező utcai teátrum 2024/25-ös évadának első bemutatóját november 15-én, 16-án és 17-én láthatja majd a nagyközönség. A darab díszlet és látványtervezője Ferenczfy-Kovács Attila Kossuth-díjas díszlettervező, iparművész; a kosztümök Berzsenyi Krisztina jelmeztervező munkái; a nagyívűnek ígérkező előadás rendező-koreográfusa Bozsik Yvette Kossuth-díjas színházi alkotó.
A szeptember 2-i olvasópróbán Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója köszöntötte az alkotókat és a szereplőket. Mint ahogyan elmondta: Az Orfeum mágusa című korábbi bemutatójuk fölülmúlta a várakozásokat és minden alkotói, művészi és nézői igényt kielégített. Tavaly ősszel önmagán túlmutató produkció született, és ez megerősítette Kiss-B. Atillát abban, hogy az akkori premier alkotói csapatával új darabot, ismét egy magyar ősbemutatót állítson színpadra a Budapesti Operettszínházban.
A főigazgató hangsúlyozta, hogy Bozsik Yvette csodás lelket lehel minden előadásba, amelyet megrendez, és biztos abban, hogy a Hamupipőke is varázslatos produkció lesz. Friss energiák is gazdagítják az operettmusicalt, hiszen a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Homonnay Zsolt Jászai Mari-díjas színházi alkotóval együtt, immár negyedik éve vezetik zenés-színész osztályukat, azonban az operett-musical szakos egyetemista hallgatók mellett a Pesti Broadway Stúdió végzett növendékei is helyet kaptak a szereposztásban.
Orbán János Dénes elmondta, hogy a Hamupipőke a hetedik produkció, amin együtt dolgozik a társulattal. A Kossuth-díjas költő, drámaíró, műfordító kifejtette, hogy korábban Erdélyi János Az özvegy ember és leánya című könyvében átdolgozta a közismert történetet, és a Benedek Elek-féle változathoz hasonlóan a Herceg és Hamupipőke egy templomi misén ismerkednek meg. Mindkét szereplőnél hangsúlyt kap árva létük, A zenei anyag részét képezik az autentikus csángó népdalok is, hiszen a csángó folklórban a legerősebb és a legszívszaggatóbb az árvaság, valamint a szerelem motívuma. Az előadás alkotói kiemelt figyelmet fordítanak a tündérek világára.
Bozsik Yvette rendező-koreográfus megosztotta gondolatait az alkotókkal és a szereplőkkel arról, hogy a gyermekek meglátják a körülöttük lévő világban azt is, ami a felnőttek számára láthatatlan: mások mellett ezért is olyan fontos a tündérek birodalma a készülő produkcióban. Bozsik Yvette hozzátette: a közös játék és a darab humora legalább olyannyira lényeges számára, mint a megható, érzelemdús jelenetek. A rendező-koreográfus kitért arra is, hogy a verbális és nem verbális világ szerves egységet alkot majd a zenei szövettel.
Pejtsik Péter zeneszerző arról beszélt, hogy nagy kihívás, de egyben igazi örömzenélés volt számára megírni a zenei anyagot, amelyben fellelhető egyfajta főhajtás az operett műfaja felé, a tündérvilágra pedig inkább a posztromantikus stílus lesz jellemző. Ehhez kapcsolódik a népdalok csodás világa, így minden bizonnyal ismét nagy sikerű előadást láthatnak majd a nézők november közepétől.
A Budapesti Operettszínház új bemutatójának címszereplői, Nagy Alma Virág, Árki Lili Katalin és Nagy-Jancsó Júlia, a Színház- és Filmművészeti Egyetem negyedéves zenés-színművész osztályának hallgatói elárulták, hogy Hamupipőke története mindhármuk gyermekkorában meghatározó volt.
A felkészülési folyamattal kapcsolatban kiemelték: jelentős feladat lesz számukra, hogy megtalálják, mitől lesz Hamupipőke hercegnő és egyben hétköznapi ember. A három fiatal művész számára biztonságérzetet ad, hogy évek óta együtt dolgoznak együtt az SZFE-n, így a közös munka is gördülékenyen folyik majd a Budapesti Operettszínházban.
