A Budapest Bábszínház igazgatóját a prae.hu kérdezte bábos előadásokról, bábtechnikákról, tanításról és a színház új bemutatóiról.

A teljes interjú itt olvasható.

Az interjú első felében Werner Nikolett a Budapest Bábszínház előadásairól kérdezte a direktort: „Valamennyi gyerekeknek szóló előadásunkat úgy készítjük el, hogy a kicsiket elkísérő felnőttek is élvezzék a közös programot… Az irodalmi alapanyagok kiválasztásánál is figyelünk arra, hogy olyan történeteket válasszunk, amelyekhez mindkét korosztály kapcsolódhat. Mivel a fővárosban a Budapest Bábszínház és a Kolibri Színház játszik óvodásoknak elsősorban, onnan van a legnagyobb érdeklődés… A felső tagozatos gyerekek már úgy érzik, kinőtték ezt a műfajt. Pontosan ezért használjuk évek óta a szlogenünket: „a báb nem korosztály, hanem műfaj”. Mert a bábszínház túlmutat a gyerekközönségen is… ” A bábtechnikákra vonatkozólag hozzátette: „Felvállaltan szándékunk, hogy minden klasszikus bábtechnika repertoáron legyen. Így tudjuk megőrizni a műfaj sokszínűségét.” Az élőszereplők megjelenéséről a bábszínházban pedig így nyilatkozott: „Vannak olyan mesék és irodalmi alapanyagok, amelyek vonzzák az élő személy és báb találkozását a színpadon. Ezekben az esetekben több dimenziót tud megnyitni az alkotó, mintha csak homogén bábmozgatást alkalmazna. Valamint az élő embernek és a báb találkozásának van egy izgalma, szürrealitása, amit nagyon jól tudunk alkalmazni az előadásokban.”

Faggatták a tanításról is: „Osztályomnak ez az utolsó éve az egyetemen, most fognak diplomázni. Persze nyilván elfogult vagyok, de tizenkét bábra nyitott és tehetséges fiatal fog végezni… Minden társulatnak szüksége van friss, kreatív energiákra. Emellett a báb szakma egy kicsi és zárt közösség, amely összetart, és támogatja egymást. Nagyon örülök, amikor jó előadásokat látok máshol, mert ha jó versenytársai vagyunk egymásnak, az csak előre visz.”

A coviddal kapcsolatban elmondta: „A bábszínház ősi műfaj, több kell neki egy covidnál, hogy veszélybe kerüljön. (nevet) De a báb is, mint minden színházi forma a színpadon működik elsősorban. Nem készülünk lezárásra, nagyon bízunk benne, hogy az oltás működik, és végezhetjük a munkánkat.”

Majd hozzátette, hogy idén már volt új bemutatójuk. A Rügyek és gyökerek című csecsemőelőadást Markó-Valentyik Anna rendezte. Szeptember végén Kiss Judit Ágnes Babaróka-könyvei alapján „egy emberi tulajdonságokkal felruházott, hétköznapiságában is különleges rókacsalád mindennapjait dolgozzák fel” óvodásoknak.

De Tasnádi István Helló, Héraklész” című darabját is színre viszik Tengely Gábor rendezésében. „Ez a nagyszabású produkció igazi családi előadásnak ígérkezik, a kiskamaszokat megszólító izgalmas látvánnyal és zenei világgal, vizuális effektekkel.” Hoffer Károly színész, rendező, tervező Paulon Viktória személyes indíttatású történetét viszi színre, mely „örökbefogadott gyermekeinek fantáziadús, mesés elemekkel átszőtt magánmitológiája. A Szerb Antal-kód, avagy a Pendragon legenda az ifjúsági és felnőtt korosztálynak készül. A regényt színpadra alkalmazó K2 Színház alapítója, Fábián Péter új fénytörésbe helyezi minden idők egyik legnagyobb irodalomtörténészének krimiszerű izgalmakkal átszőtt művét.” Az évad utolsó bemutatója Keresztes Tamás első bábszínházi rendezése lesz, a Frankeinstein, „melyhez a londoni Nemzeti Színház világhírű előadásának szövegkönyvét használjuk”.

A teljes interjú itt olvasható.