Ellinger Edina tudatosan készült a Budapest Bábszínház vezetőjének. 19 éve színészként szerződött a társulathoz, majd rendezőként is számos szakmai díjat bezsebelt. Igazgatóhelyettesként pályázott az igazgatói posztra, melyet 2020-tól tölt be. Határozottsága nagyfokú érzékenységgel párosul. Tökéletes példaképe lehet azoknak a fiatal nőknek, akik a tehetségük révén tudatosan szeretnének érvényesülni. Az Art Is Business kérdezte.

A teljes interjú itt olvasható.

A báb nem korosztály, hanem műfaj – 2015 óta ez a szlogenje a Bábszínháznak. Ezt 2023-ban is alá kell még húzni?

Már annyi szó esett arról, hogy milyen sztereotípiák élnek Magyarországon az emberek fejében a bábos műfajról. Szívem szerint aláírnám: nem szeretnénk ezt már többet magyarázni.

Az a misszió, amit ez szlogen hivatott képviselni, beteljesült? Gondolok itt a Szikszai Rémusz rendezte Dekameronra, a Pendragon legendára, a Keresztes Tamás rendezésében készült Frankensteinre a repertoárból.

Ez még elég erős kijelentés lenne, de nagyon jó úton vagyunk, hogy ne csak azoknak jussunk eszükbe, akik a gyerekeiket szeretnék hozzánk elhozni. Az elődöm, Meczner János és ez a csodálatos társulat is sokat tett azért, hogy ez ne így legyen. Most már arra szeretném tenni a fókuszt, hogy megmutassuk, milyen izgalmas ez a műfaj. Az utolsó napjaiban vagyunk az Abstract – I. Budapesti Nemzetközi Kortárs Bábfesztiválnak, ahol sok társulatot hívtunk meg, és óriási az érdeklődés minden produkció iránt. Az elmúlt években pedig sikeresen szélesítettük a repertoárunkat, így szélesedett a közönségrétegünk is. Minden korosztálynak szóló előadásunkon telt ház van. A legutolsó felnőtt bemutatónk, a Dekameron 2023, amelyben kortárs írók tollából tíz különböző történet elevenedik meg a színpadon, szintén szép sikerrel megy. [Bővebben ITT – a szerk.]

Ezekben a nehéz időkben nem volt nagyon kockázatos ilyen nagyszabású produkció bemutatása?

Nagy vállalás volt. Progresszív és kockázatos. De tudtam, hogy ennek el kell készülnie. Az olvasópróbán azt mondtam, hogy azt az ajtót, amit eddig a felnőttelőadásainkkal kinyitottunk, most ezzel az előadással rúgjuk be! Az évad végére már kijelenthetjük, hogy sikerült. Az ismerőseim azzal szoktak megállítani, hogy látták a Gengszter nagyit, nagyon jó volt, most meg azzal, hallottak a Dekameronról, szeretnénk megnézni. Azt viszont gyorsan leszögezném: nekünk továbbra is fontosak a gyerekelőadások, ugyanolyan szenvedéllyel játsszuk őket, mint eddig.

Mivel a gyerekközönség gyorsan cserélődik, és sokáig műsoron lehet tartani az előadásokat, mondhatjuk, hogy ez jó biznisz?

Valóban, nagyon sok előadásunk fut hosszú ideje. Ha csak az általam rendezett Boribont nézzük, az is közel tízéves. Hétközben szervezett gyerek-csoportok jönnek, és csak hétvégén az egyéni vásárlók, úgyhogy a szervezés nálunk kulcsfontosságú. Megvan a kialakult kapcsolatrendszer, de azt folyamatosan ápolni és frissíteni kell. Az is specifikus, hogy háromszor-négyszer is visszajönnek megnézni egy előadást a családok, mert a gyerekek imádják újranézni a meséket. Azonban a jegyeket nem adhatjuk olyan áron, mint a felnőtteknek játszó prózai színházak, a csoportoknak meg eleve nyomottabb jegyáron értékesítünk. Figyelembe kell vennünk, hogy sokféle anyagi helyzetű gyermek érkezik a csoportokkal az iskolákból és az óvodákból.