A Figaro „botránydráma”. Volt. Azért volt, mert a 18. században lecsukták érte a szerzőt és a 18. században betiltották Bécsben. Mi maradt meg mára ebből? Hova tehető ma a Figaro házassága a színházban? Van gesztusértéke annak, hogy valaki „előveszi” Beaumarchais drámáját? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Botos Bálint rendezővel, a Nagyváradi Szigligeti Színház előadása kapcsán a Kisvárdai Lapok.
C-P. D.: Hogyan illeszkedik a Figaro házassága eddigi rendezéseinek a sorába? Miért pont erre a drámára esett a választása?
Botos Bálint: Én nem így kerestem a darabot, nem egy láncolatba építem bele az előadásaimat. Eredetileg ez egy szilveszteri bemutató volt, ehhez mérten eleve vígjátékot kerestünk, ez már önmagában korlátozó tényező. Mégis úgy éreztem, hogy ebben a szövegben felmerülnek olyan kérdések, amik izgalmasabbá teszik, mint egy bohózatot, vagy egy egyszerű komédiát és ezt megtámogatta a szöveg teatralitása is.
C-P. D.: Milyen volt, hogyan zajlott a próbafolyamat?
Botos Bálint: Ez egy intenzív, relatíve gyors próbafolyamat volt, ötödik közös munkánk a társulattal, nyugodtan mondhatom, hogy ismerősökként dolgoztunk. Természetesen voltak új találkozások, ezek nagyon izgalmassá tették az együttműködést.
C-P. D.: Van valamilyen misztikuma ennek a szövegnek olyan értelemben, hogy milyen botrányt keltett akkor, amikor megírták? Lehet még egy ilyen, ma már pátoszosnak, sokszor régiesnek is mondható szöveggel gondolkodásra bírni a nézőket?
Botos Bálint: Azt gondolom, hogy az ember minden előadásánál reméli, hogy valami gondolkodnivalót tud adni a nézőknek. Nyilván ez már egy elég régen kanonizált szöveg, nem is gondoltam arra, hogy attól, hogy elővesszük a Figarót, botrány lesz az előadásból, vagy betiltják.
C-P. D.: Tehát nem volt szándék a provokáció?
Botos Bálint: Nem, erre nincs is nagyon példa nálunk.
C-P. D.: Említette, hogy a darab felvet olyan kérdéseket, amik túlmutatnak a „vígjátékságán”, azonban az olyan kérdések, mint az első éjszaka joga ma már nem aktuálisak. Hogyan lehet maivá tenni olyan témákat, amik Beaumarchais jelenében lehettek érvényesek?
Botos Bálint: Azt tudni kell, hogy az első éjszaka joga soha nem létezett. Az ugyanúgy, ahogy most fikció, akkor is fikció volt. Tulajdonképpen ilyen szempontból, amiről szól a gróf és Figaróék viszonya, az a hatalom talpa alá szorult kisember elnyomottsága, kihasználtsága, amit a szélsőségig elvisznek pont ezzel a történelmi fikcióval. Ugyanúgy, ahogy a születési privilégiumok akkoriban nagyon jelentősek voltak, nem vesztek el mára, csak átalakultak. Az ezekből a privilégiumokból vagy a hatalmi pozíciókból elkövetett igazságtalanságok pedig sajnos, a mai napig aktuális témát jelentenek.
Szerző: Czene-Polgár Donát