Jászai Mari SzínházOSZTBodrogi GyulaVígszínház
  • facebook
  • instagram
  • 2024. április 20., szombat
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    ELTE: Akinek gyenge a ritmusérzéke, nehezebben olvas

    2023. március 11., szombat 09:59

    Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.

    A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másnak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja, márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni – olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.

    Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, pedig minőségi olvasás nélkül nehéz jól teljesíteni az iskolában.

    Az olvasási nehézségek kialakulásának hátterében a kutatók szerint az idői feldolgozás problémája állhat.

    “A beszélt nyelvnek a zenéhez hasonlóan ritmusa és tempója van, és agyunk ennek az akusztikai mintának a felismerésével képes olyan előrejelzéseket tenni, amelyek megkönnyítik az elhangzottak pontos észlelését. Ha ezt a ritmust és tempót nem, vagy csak gyengén érzékeljük, akkor reprezentálni is pontatlanul fogjuk – ez pedig gyenge olvasást jelent” – fejtették ki a közleményben.

    Az elmúlt évtizedekben a szakemberek felfigyeltek arra is, hogy a gyengén olvasó gyerekeknek nehézségeik vannak a zenei ritmusok észlelésével, produkciójával is: nehezebben tudnak például különböző ritmusokat visszatapsolni, rosszul követik a hallgatott zene tempóját.

    Több kutató is felvetette annak a lehetőségét, hogy a gyerekeket korán, még az olvasástanulás kezdete előtt ritmusfeladatokkal szűrjék. A gyenge ritmusérzék mint rizikófaktor korai felismerése lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett gyerekek kiemelt figyelemben, célzott fejlesztésben részesüljenek.

    Kertész Csaba doktorandusz és Honbolygó Ferenc egyetemi adjunktus olyan ritmikai tesztet fejlesztettek ki, amellyel a ritmusérzéket tudják vizsgálni. Az úgynevezett “tapping” (kopogási) feladat során elsőosztályos gyerekeket arra kértek, hogy a hallott metronómhanggal vagy zenei részlettel 30 másodpercig együtt kopogjanak, majd az inger befejezése után további 30 másodpercig folytassák a kopogást. Ehhez digitális dobpadot használtak, amellyel nagyon pontosan lehet mérni a ritmustól való eltéréseket, de azt is, mennyire egyenletes a kopogás.

    Két évvel később, amikor a gyerekek már harmadik osztályba jártak, a vizsgálatot megismételték. A kutatók mérték a gyerekek olvasási és egyéb kognitív képességeit, például a rövidtávú emlékezetüket és nonverbális intelligenciájukat is.

    Az eljárás eredményesnek bizonyult: a tapping feladatban mutatott elsőosztályos kopogás előre jelezte a harmadik osztályos olvasási és helyesírási teljesítményt.

    A közlemény szerint azok a gyerekek, akik az első vizsgálat során egyenletesebb kopogást produkáltak, két évvel később folyékonyabban és pontosabban olvastak, emellett még a helyesírásuk is jobb volt, függetlenül a nonverbális intelligenciájuktól, a szókincsüktől és a rövidtávú emlékezetüktől.

    “A feltárt kapcsolat a ritmusérzék és az olvasási folyamatok között több szempontból is jelentős. Egyrészt bizonyítékkal szolgál arra, hogy az olvasási nehézség korai felismerése szempontjából lényeges a gyerekek ritmusérzékének vizsgálata. Másrészt felveti a lehetőségét az olvasási készség ritmikus foglalkozásokkal való fejlesztésének” – mutattak rá a kutatók.

    A vizsgálatot bemutató cikk a Scientific Reports című tudományos folyóiratban jelent meg februárban.

    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram