„Emberi és művészi kvalitásai pótolhatatlanok” – 48 évesen elhunyt Tompa Klára színésznő
2022. október 26., szerda 11:44
A színésznő haláláról a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem – Stúdió Színházának közösségi oldala adott hírt elsőként.Tompa Klára 48 éves volt, súlyos betegséggel küzdött, korábban a gyógykezelésére jótékonysági gyűjtést is szerveztek.
„Megrendülten vesszük tudomásul, hogy Tompa Klára színész kollégánk, öt évnyi küzdelmet követően, 48 éves korában a végzetes kór áldozata lett. Emberi és művészi kvalitásai pótolhatatlanok, rövid élete és pályafutása alatt maradandót alkotott, csodálatos emlékeket hagyott ránk. A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem saját halottjának tekinti, emlékét kegyelettel őrzi az égi társulat közösségében” – írta közleményében a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem.
Tompa Klára Marosvásárhelyen született 1973-ban. A marosvásárhelyi Színházművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozatának színész szakán szerzett diplomát 1998-ban, azóta a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának tagja, miközben oktatóként is dolgozott egykori egyetemén.
Többször díjazták a Határon Túli Színházak Fesztiválján, Kisvárdán: 2000-ben a Fiatal tehetségnek járó különdíjat kapta meg A tavasz ébredése című előadásban nyújtott alakításáért, 2003-ban a Kisvárdai Várszínház különdíjával tüntették ki a Grófné szerepéért a Két nő közt című előadásban, 2004-ben övé lett a legjobb női alakítás díja a Boldogtalanok című előadásban Róza szerepéért.
2001-ben az Anca Bradu rendezte A tavasz ébredése című előadás a legjobb rendezésért járó UNITER-díjat kapta meg. A Két nő közt című előadást Muskátli-díjjal jutalmazták 2003-ban a kiemelkedő együttes játékért a Kisebbségi Színházak Kollokviumán, Gyergyószentmiklóson.
Tompa Klára játékfilmekben is szerepet vállalt, játszott a Fény hull arcodra című filmadaptációban (r. Gulyás Gyula, 2002), a Vadlány – Boszorkánykörben (r. Zsigmond Dezső, 2009), illetve a Visszatérésben (r. Elek Judit, 2009).
Fotó: Bereczky Sándor