Olyan jelenségeket, élethelyzeteket feszeget előadásain a Tandem Színház, amely nemcsak egyéneket, de az egész társadalmat érintik. Munkásságuk hidat képez a kultúra, a társadalmi felelősségvállalás és a civil aktivizmus között. Mindezt magas minőségben, elkötelezettséggel, minden nehézség ellenére, a közönségsikereken túl a szakma elismeréseit is kivívva.
„Olyan munkát végeznek, legtöbbször önerőből, ami ma kuriózumnak számít a kultúra állóvizén” – mondja róluk a közönség.
„A fiatalok sokszor azt kérdezik előadás után, hogy hol lehet jelentkezni önkéntesnek. A felnőttek azt, hogy erről miért nem szólnak többet? Miért tabu ez ennyire?”
A Tandem Színház 2019-ben alapított, a civil társadalom és színházi alkotók együttműködésén alapuló pécsi független színház. A társulat nem véletlenül vette fel a tandem nevet, hiszen „mindig valamely civilszervezettel karöltve” dolgoznak. Alapító-alkotói, Bacskó Tünde és Fábián Gábor több alkalommal dolgoztak együtt civilekkel közönséget bevonó, részvételi dráma produkciókon. Mindig egy társadalmi tabut, egy-egy civil szervezet által képviselt témát hangosítanak ki, amivel céljuk az előítéletek csökkentése.
Hozzájuk kötődik a mélyszegénységről szóló, interaktív társasjáték, a Szociopoly, aminek pécsi verziója volt az első közös munkája a párosnak. Közös Tandemes produkciójuk a Fapados revü, ami fedél nélkül élő szerzők műveiből és két, hajléktalanságot megtapasztalt aktivista történeteiből áll össze. Velük a nézők egy-egy szituációs játék erejéig interakcióba is keveredhetnek.
A Kóbor szálló című előadásuk tündérmese a hajléktalanságról, Visszhang című filmjük a függőséget, család és az örökölt sorsok kapcsolatát mutatja be. Utóbbi megvalósításában az Integrált Drogterápiás Intézet Közalapítvánnyal működtek együtt, de a lezárások miatt eddig online mutatták csak be. Viszont térítésmentesen felajánlották anonim programok közösségeinek (AA, NA, ACA, stb.), hogy azok gyűléseiken felhasználhassák.
A Tandem csapata az elmúlt évben kibővült, önkéntesek, lelkes szervezők is erősítik már. A civil szervezetek szakértőként vesznek részt az előadásokban, vagy az előadás után tartanak foglalkozást, esetleg játszanak magában a darabokban. Rendszeresen lépnek fel szociális és oktatási intézményekben.
„Iskolákba is járnak, alsó-, és felsőtagozatosokhoz egyaránt, szituációs játékokkal dolgoznak, és mesélnek az életükről”. Ahogy Bacskó Tünde nemrég az UnivPécsnek adott interjújában elmondta: „nem megijeszteni akarjuk az embereket. (…) Arra törekszünk, hogy ébresszünk némi empátiát azokkal az emberekkel szemben, akik így jártak”.