Kecskemétre érkezik a Luxemburg grófja Szente Vajk rendezésében

Május 5-én mutatják be a Luxemburg grófját a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban. Lehár Ferenc operettjéből Szente Vajk és alkotócsapata írt vadonatúj darabot, melyben a dalok is modern köntöst kaptak.

A szövegkönyvet is újra álmodták. A koncepcióról Szente Vajk állandó alkotótársa, Galambos Attila azt mesélte, ízig-vérig operettet lát majd a néző, a klasszikus szerepkörökkel, Lehár muzsikájával, viszont egy olyan történettel, amely jobban hasonlít az 1909-es ősbemutatóéra, mint az 1952-ben készült átdolgozásra.

Fotó: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Facebook-oldala

„Mivel hetven évig csak az utóbbit láthattuk magyar színpadon, ezért újdonságként fog hatni a visszanyúlás az eredeti sztorihoz, különösen, hogy a darabot Szente Vajkkal erőteljesen újrafogalmaztuk” – árulta el Galambos Attila, aki arra a kérdésre, hogy az operett és a musical összeér-e, és szükség van-e egyáltalán arra, hogy különbségeket és hasonlóságokat keressünk a kettő között, úgy felelt: „Az írott anyag tekintetében feltétlenül van különbség: az operettet a kötöttségei jellemzik, a musicalt pedig a szabálytalanságai, vagyis, hogy időről időre képes a sajátos ismertetőjegyeit felrúgva megújulni mind zenéjében, mind dramaturgiájában. Színpadi műként megjelenítve viszont ezek a különbözőségek kezdenek elmosódni, a közönség egyszerűen a zenés színházat látja és élvezi bennük.”
Galambos Attila a Pesti Műsor áprilisi számában arról is szót ejtett, hogy az új szöveg egyáltalán nem formabontó abban az értelemben, hogy a darabot valószínűleg ugyanolyan humorosnak találja majd a mai közönség, mint száz évvel ezelőtt az akkori…

Fotó: Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Facebook-oldala

A Luxemburg grófjában Sir Basilt Járai Máté és Szerednyei Béla René Fouché festőt Koltai-Nagy Balázs alakítja. Angèle szerepében Bori Rékát, Juliette-ként pedig Szabó Dorottyát láthatják.

Az előadás díszletét Rákay Tamás, a jelmezeket Kovács Yvette Alida tervezte. A koreográfiát Túri Lajos jegyzi.

„Csak non-stop dínom-dánom, míg élek meg nem bánom. A jelszó: élj a mának csak, nincs, ami ennek gátat szab…”

Sir Basil szerelmes Angèle Didier-be, az Opera ünnepelt énekesnőjébe. Feleségül is venné, de a társadalmi elvárásokra is tekintettel kell lennie – nem házasodhat rangján alul. Ezért olyan arisztokratát keres, aki hajlandó Angèle-lel rövid ideig tartó látszatházasságra lépni, hogy majd előre megállapodott válásuk után ő kössön házasságot a színház csillagával.

E célra kiválóan alkalmas René, Luxemburg grófja, aki egy komoly összegért cserébe vállalkozik arra, hogy Angèle-t feleségül vegye anélkül, hogy valaha látta volna. Basil kérésére a szertartáson is egy spanyolfal választja el egymástól az ifjú párt, mindössze a kezük találkozik a gyűrűhúzáskor, s egy kézcsók a hitvesi pecsét. Angèle és René nem sokáig maradnak ismeretlenek egymás számára, válásukkal pedig életük egyik legnagyobb megpróbáltatása vár rájuk…