gate_Bannergate_Banner
PinceszínházRózsavölgyi SzalonVígszínházFigeczky Bence
  • facebook
  • instagram
  • 2024. március 3., vasárnap
    banner_bigBanner3
    banner_bigBanner4

    „Értetlenséggel nézem a felhájpolt őrületet” – Szabó László szerint az SZFE diákjait „odadobták áldozatul”

    2022. január 21., péntek 12:18

    „Új műfaj van a születőben, a nemzeti musical, és mindennek a hátterében Szabó Lászlót, a Magyar Teátrumi Társaság titkárát, a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadóját fedezhetjük föl producerként, ötletemberként” – írja az Index. „Az Erkelben 1848 ülőhely van – melyik az az opera, amire bejönnek ma 1848-an, ha nem korbáccsal hajtják be a gyerekeket gyerekoperát nézni?” – mondja Szabó, aki szerint helyes lenne, ha egyszer napirendre kerülne, hogy az Erkel álljon piaci lábra.

    Szente Vajk és Szabó László producer

    „Amikor Szente Vajkkal kitaláltuk, hogy létrehozzuk a MusicalNeked produkciót – amelynek az első darabja volt a Puskás, a második lesz a Kőszívű – A Baradlay-legenda és még három nagy tervünk van –, akkor határozottan az volt a célunk, hogy olyan darabokat állítsunk színpadra, amelyek a magyar történelemből és kultúrából merítenek. Rengeteg kiváló és sikeres musical van Magyarországon, de sajnos a döntő többségüknek semmi közük a magyar történelemhez és kultúrához. Ettől még lehetnek nagyszerűek, csak éppen ez a lábuk hiányzik” – veti fel Szabó László producer, aki a Nemzeti Színház kommunikációs tanácsadójaként is dolgozik.

    A Kőszívű – A Baradlay-legenda című készülő produkció kapcsán úgy fogalmazott: „Mindig voltak olyan emberek, akik – a fajankók és az árulók ellenében – átbillentették az országot a jó oldalra: a rendszerváltók, a pesti srácok és lányok, a ’48-as ifjak, Szapolyai, Bánk bán, IV. Béla, Szent István és még sorolhatnám. Amikor az ország rossz irányba ment volna, előkerültek ezek a férfiak-asszonyok – a baradlayságról fog szólni a darab.”

    Készült egy magyar szövegkönyv is egy Puskás-musicalről, amit Böhm György elküldött számára mint producernek véleményezésre, és azt a választ kapta, hogy szkeptikus abban a tekintetben, hogy Puskásról musical készüljön. Böhm nem vádolta Szabóékat ötletlopással, de mégis az történt, hogy fél évvel később viszont előálltak a Puskás, a musical című darabbal: „Egyrészt ennél nagyobb volt az időtáv, másrészt az nem kész, hanem munka alatt lévő szövegkönyv volt, dalok nélkül, harmadrészt pedig bárki írhat darabot Puskásról. Hajrá, előre! Az a megközelítés, ami abban a műben van, gyökeresen eltér attól, amit mi végül megvalósítottunk, de természetesen nyitva van a tér mindenkinek, hogy Puskásról írjon darabokat, szívesen segítünk is abban, hogy azt a tudást, amit összeszedtünk, átadjuk” – nyilatkozta Szabó László.

    „Olyan témákat dolgozunk föl, amelyeket Magyarország határain túl is magyarként ismernek. És ezek a történetek – amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem csak a magyarok számára izgalmas – a mi történelmünk, kultúránk, hagyományaink szépségeit mutatják be. Ilyeneket szeretnénk továbbra is színpadra vinni. (…) Nem az éneklés a lényeg, hanem a popularitás. Az elit értelmiségi előadás, ha nem is halott, de nagyon szűk rétegnek szól, 2022-ben már más eszközökkel kell elérni a kultúrafogyasztókat” – tette hozzá Szabó.

    Szente Vajk az Indexnek nyilatkozva leírta az ideális musicalszínházat, ami kísértetiesen ráillett az Erkel Színházra. A felvetésre, lehetne-e az Erkel egy önálló nemzetimusical-játszóhely, Szabó azt felelte: „Az Erkelnek már ma sem az opera a profilja. Döntően operát játszik, de ha valaki végignézi az elmúlt egy évet, akkor látja, hogy itt már minden van: Fenyő Miklós-koncerttől a King’s Singersig, táncelőadástól a musicalig, népopera-előadástól a gyerekoperán át a gáláig mindenféle, tehát az Erkel profilja megváltozott. Már teljesen másképp működik, mint ahogy azt eredetileg talán valakik elképzelték. Az Erkelben 1848 ülőhely van – melyik az az opera, amire bejönnek ma 1848-an, ha nem korbáccsal hajtják be a gyerekeket gyerekoperát nézni? Nyilván vannak olyan eszközök, amivel el lehet ezt érni, ám ma sokkal inkább olyan típusú előadásokra van szükség, amelyek megközelítése eltér a hagyományos operáétól. De ha azt kérdezi, hogy tudok-e ilyen típusú tervről vagy döntésről, akkor nem tudok. Az Erkel Színház a Magyar Állami Operaház része.”

    A beszélgetés napján nevezték ki a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorává Rátóti Zoltánt mint egyedüli jelöltet. 2014-ben Szabó László feleségét, Papp Csillát nevezték ki kancellárnak az SZFE-be, de végül visszalépett Ezek után mintha tankkal mentek volna neki az SZFE-nek. A kérdésre, érez-e valamilyen elégtételt, Szabó elmondta:

    „Válasszuk ketté: személyesen nem elégtétel van bennem, hanem szomorúság és düh. Az embernek azt végighallgatni a szenátus akkori ülésének hangfelvételéről, hogy azt mondja a tehetséges rendező, Ascher Tamás a feleségemnek, hogy látta a Facebookon a három gyerekünk fényképét, nagyon aranyosak, vigyázzon rájuk, majd jelentőségteljesen elhallgat, az azért az a kategória, ami után nálunk szerencsétlenebb történelmű országokban lehet, hogy géppisztollyal indulnak el vagy machetével. (Szerk. megjegyzés: a machete bozótvágót jelent.) Ilyen értelemben személyes fájdalom, az van. De 2014 és 2020 között hat év telt el, nem hiszem, hogy bármi köze van a kettőnek egymáshoz.”

    (Szerkesztői közbevetés:

    Szabó László, a Magyar Teátrumi Társaság titkára, a Nemzeti Színház kommunikációs vezetője, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke 2015-ben, a 168 Órában azt állította, felesége, Papp Csilla azért perli a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, mivel szenátusi meghallgatásán Ascher Tamás megjegyezte, “a facebookos képeik alapján nagyon helyesek a gyerekeik”. Papp Csillát kancellárnak jelölte Orbán Viktor, de az őt ért támadások miatt visszalépett.

    Az interjúban Szabó az összeférhetetlenségről csak annyit mondott, hogy otthon nem szoktak az ő munkájáról beszélgetni, és hangfelvétel bizonyítja, ezt neje meghallgatásán el is mondta a szenátusnak, mire Ascher azt felelte, „ez nagyon helyes, majd hozzátette: egyébként a facebookos képeik alapján nagyon helyesek a gyerekeink. A Keresztapában ez a mondat úgy folytatódna: ja, és vigyázzanak rájuk, kár lenne értük. (…)”.

    Ascher Tamás Kossuth- és Jászai Mari-díjas, a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével kitüntetett rendező levelében emlékeztetett rá, hogy noha Szabó László 168 órás interjújában drámaian ecseteli a feleségét ért sérelmet, „ez a beállítás tökéletesen hamis”. A bemutatkozó beszélgetésen néhány mondattal korábban maga Papp Csilla hozta szóba a gyermekeit. Fontosnak találta elmondani: »Három gyönyörű gyerekem van.«” Erre reagált, „természetesen mindenféle fenyegető szándék nélkül, sőt valóban elismerően”. Azt fogalmazta meg, hogy ha már szóba került a család, ők máshol látnak problémát családi vonatkozásban, „nevezetesen: hogyan képviselheti az egyetem érdekeit őszintén, akinek a férje a Magyar Teátrumi Társaság titkáraként részt vesz az egyetemünk elleni rágalomhadjáratban, és minden lehetséges fórumon ellenünk foglal állást?” Az esetről bővebben itt olvashat.)

    „Azzal kapcsolatban pedig, hogy az SZFE működése hogyan alakult át, csak értetlenséggel nézem azt a vitát és felhájpolt őrületet, ami történt. A magyar kulturális élet valami furcsa módon úgy fejlődött, hogy ha egy huszonhatodrangú színész böffent egyet a nem létező művészi magaslatáról, a fél magyar politikai és közélet összeszalad. Az alanyi költők, a harsonaművészek, a balett-táncosok és a kőfaragók senkit nem érdekelnek, körülöttük semmilyen közéleti fellángolás nincs. A magyar színházi élet egyes szereplői pedig visszaélnek ezzel a helyzettel. És azokat a döntően tehetséges, tisztességes és jóravaló srácokat, akik arra az egyetemre jártak és sokan még most is oda járnak, odadobták áldozatul” – fejtette ki friss interjújában Szabó László.

    „Eltelt már lassan egy év: hallott bárki bármit arról, hogy rosszabbul menne az oktatás, mint korábban? Hogy az oktatás minősége, formája, kultúrája megváltozott volna? A régi tanárok egy része ott maradt és folyik rendesen az oktatás. Az élet egyértelműen azt igazolta, hogy semmi más nem történt, mint hogy az a begyöpösödött és egy irányba húzó színházi világ, amelyik ott gyökeret vert, egy kicsit színesebb lett. Szerintem helyes, ha az a színházi világ, ami ott volt, ott is marad, és helyes, ha emellett bejönnek más szempontok. Ez történt” – véli Szabó László.

    A teljes interjú ITT olvasható.

    banner_bigBanner1
    banner_bigBanner2
    Színházi pillanatok az Instagramon
     -
    HÍREINKET ITT IS KÖVETHETI:
    © 2024 szinhaz.online
      KapcsolatImpresszumMédiaajánlatAdatvédelmi irányelvek
  • facebook
  • instagram