– Idealizáltan és felvállaltan fogunk beszélni a szabadság eszményéről – mondta Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója az Esthajnal első olvasópróbáján. Három társulat közös játéka valósul majd meg a Gorkij novellájából született színpadi műben, amit a Kossuth-díjas Szarka Tamás költő-zeneszerző jegyez: a Magyar Nemzeti Táncegyüttesé, a Nemzeti Színházé és a Karaván Színházé.
A cigány Rómeó és Júlia történetként is emlegetett Makar Csudra Maxim Gorkij novellája 1892-ben született, amelyből Szarka Tamás a Ghymes zenekar költő-zeneszerzője Esthajnal címmel írt zenés albumot. A történet régóta foglalkoztatja a zeneszerzőt, a novellából íródott új színpadi művét a Nemzeti Színház mutatja be elsőként Vidnyánszky Attila rendezésében. Szavai szerint az általa írt cigányballada „két gyönyörű, erős és büszke emberről szól, akiknek annyira erős a szabadságvágya, hogy nem bírják el a világ legszebb kötelékét, és inkább belehalnak”. A szöveggel először tegnap találkoztak a színészek a Nemzeti balett termében.
Szarka Tamást a szünetben szólította meg Szilléry Éva, a művész a Magyar Hírlapnak nyilatkozva arról beszélt, hogy a Makar Csudra szerinte olyan, mint egy titokzatos versfolyam, amit meg kellett tölteni történettel. „Szovjetunió területén létezik egy cigány színház, amely színpadra vitte a művet, majd 1976-ban A cigánytábor az égbe megy (r: Emil Loteanu) címmel emlékezetes film is született belőle.
Azt tapasztaltam, hogy Vidnyánszky Attila zseniális rendező, aki szenvedélyesen szeret rendezni, egész Európában ismertek a munkái. Úgy érzem, hogy ez a darab, színháztörténeti mozdulat lesz. Negyvenkét táncos a magyar Nemzeti Táncegyüttesből, a Karaván Színház és a tervek szerint két ló is színre lép az előadásban – fogalmazott.
Szerző: Szilléry Éva