„Évadnyitás az évad végén.” – Öt befogadószínház összefogásából valósul meg június 4. és 6. között Budapest különböző kerületeiben a kirakART, amely a főváros üresen álló kirakatait tölti meg művészettel, vagy éppen galériák, kávézók kirakataiban színházi megmozdulásokkal hirdeti az újraéledést. Az öt befogadószínház képviseletében Rozgonyi-Kulcsár Viktóriával, a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház vezetőjével és Erős Balázzsal, a MU Színház művészeti vezetőjével beszélgettünk a programsorozatról.
Hogyan és milyen céllal született meg a kirakART ötlete?
Erős Balázs: Öt befogadóhely: a Trafó, a Bethlen Téri Színház, a Szkéné Színház, a Jurányi és a MU Színház vezetőiként a pandémia alatt hetente egy órát beszélgetéssel, ötleteléssel töltöttünk, közösen gondolkodtunk az adott helyzet adta lehetőségeinken; ki milyen perspektívákat lát maga előtt, ki hogy nyit, ha már lehet nyitni. A Trafó vezetője, Barda Beáta dobta be, hogy szeretnének valamilyen szabadtéri programot csinálni a 2020/21-es évad végén, és a kirakatszínházra gondoltak, amihez csatlakozhatnánk. Mindenkinek tetszett az ötlet, hogy ez az öt színház egy közös projektben együttműködhet. Elkezdtünk közösen gondolkodni, mindenki hozzátette a magáét, aminek eredményeként június 4. és 6. között meg is valósul kirakART címen ez a projekt, amihez időközben a Budapest Brand is csatlakozott. Ráadásul nem csak az említett öt befogadóhely vesz benne részt, hanem más színházak mellett galériákat, kávézókat is be tudtunk vonni. Ennek köszönhetően nem csak kerületi rendezvénysorozat lesz, hanem értelmezhető Budapest távlatából is.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: Bár a forma, mint kirakatszínház, nem újkeletű, de a szándék az volt, hogy az öt befogadószínház csináljon együtt valamit. Egyébként még tavaly év végén létrehoztunk egy közös honlapot (www.kozosszinhaz.hu), ahol az öt színház online programjait tüntettük fel. A nyitás még nagyon bizonytalan volt, amikor elkezdtünk gondolkodni a kirakART-on, de mindenképp szerettünk volna kitűzni valamit, hogy ne úgy legyen vége az évadnak, hogy el se kezdődött. A kirakART évadzáró program, ugyanakkor játékosan nyitó esemény is. Szeretnénk megpróbálni a nézőinket valamivel elcsalogatni a digitális kijelzők elől, kivinni a szabadba, megtalálva azokat a kereteket, amelyek járványügyileg biztonságosak. Márciusban kezdtünk el gondolkodni ezen, amikor még nem tudhattuk, mi lesz májusban, tehát olyasmit kellett kitalálnunk, ami akkor is működik, ha még nincs nyitás, de ha jobb a helyzet, akkor is csalogató lehet. Nevezhetjük évadnyitásnak az évad végén. Egyfajta reagálás a pandémiás helyzetre, keresve, hogy mi az a forma, ami nem online, de mégis lehetőséget ad a találkozásra, és arra hogy a nézők megtekintsenek egy előadóművészeti akciót.
Erős Balázs: Kicsiben kezdünk újra nyitni a biztonságot adó üvegfal mögül.
A kirakART mottója: művészettel feltöltve, nyitási akciók Budapest kirakataiban. Milyen adottságokkal rendelkező helyszíneket fed le a projekt?
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: Három csoportba sorolhatjuk a helyszíneket. Először az volt a terv, hogy egyben „újrahasznosítós” program is legyen a kirakART, és elsősorban az üresen álló önkormányzati ingatlanokat töltsük fel tartalommal, de később kiderült, hogy nem minden kerület rendelkezik ugyanolyan üres kirakatokkal, így tágítottuk a kört, és bekerültek már működő, kirakattal rendelkező galériák vagy kávézók is. A harmadik csoportba pedig olyan infrastrukturális adottságú színházak tartoznak, amelyeknek van kirakata, nagyobb ablakokban, ajtóban tudnak programokat szervezni. A Jurányi a 2. kerületben abban a szerencsés helyzetben van, hogy a Margit-negyed most indul be, amelynek az a célja, hogy a 11. kerületi Bartók Béla Boulevard-hoz hasonlóan elsősorban kulturálisan hasznosítsák az üresen álló ingatlanokat, hogy sokkal vonzóbb és izgalmasabb legyen urbanisztikailag is a Margit körút. Üres önkormányzati kirakatokból válogathatunk, így a Jurányi az „újrahasznosítós” vonalat képviseli. Négy helyszínen leszünk kint, amelyeket csapatépítésen takarítunk ki. Van, ahonnan még a sittet is ki kell hordani, visszavezetni a vizet, áramot, és persze a kirakatüveget is meg kell tisztítani, hogy látható legyen a program, illetve még fényes nappal is meg kell világítani hátulról a teret, hogy ne magunkat nézzük a kirakatban, hanem azt, ami ott történik.
Erős Balázs: Ez alapján a MU Színház a második csoportba tartozik. A Bartók Béla Boulevard-on sorra vannak galériák, kávézók, közösségi terek, színház, tulajdonképpen a Bartók Béla út 1-től a 46-ig rengeteg lehetőség van kirakatot találni, de ugye ezek működő terek. Így a szintén a 11. kerülethez tartozó Szkénével ezek közül válogattunk. Fontos megemlíteni, hogy épp azon a június eleji hétvégén van Újbudán az Eleven Tavasz rendezvénysorozat, ami szintén gondolkodik kirakatokban, szóval a Bartók Béla Boulevard-on rövid távon számtalan programmal találkozhatnak az arra járók június 4. és 6. között. Itt az jelent nehézséget, hogy esetleg a kirakatokon már eleve van valamilyen matrica, vagy meglévő kiállítás van, mint például most a Hadikban, tehát valószínűleg meg kell osztani a kirakatot, vagyis két projekt találkozik ily módon. Esetleg igazodni kell a kinti-benti kiszolgáláshoz egy kávézó esetén. De technikailag mindenképp felszereltebbek ezek a helyszínek, mint az üresen álló kirakatok.
Hogyan fogadták az egyes önkormányzatok a kezdeményezést?
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: Épp a szervezés előtt vettük fel a kapcsolatot a 2. kerületi önkormányzat képviselőivel, elkezdve egy közös gondolkodást a Margit-negyed kapcsán, hogy hogyan tud a Jurányi, mint meglévő kulturális bázisintézmény becsatlakozni. A kirakART helyzetbe hoz olyan ingatlanokat, amelyeket pont most próbálnak bérbe adni olyanoknak, akiknek az elképzelése illeszkedik a Margit-negyed koncepciójába. Gördülékeny a kommunikáció és az együttműködés az önkormányzattal, bízunk benne, hogy a kirakART-tal olyat tudunk csinálni, ami később is megismétlődhet.
Erős Balázs: Újbuda is nagyon nyitott volt. Itt az a különlegesség, hogy a 11. kerület Budapest legnagyobb kerülete, és a kérdés az volt, hogy összpontosítsuk-e egy központi helyre a programokat, vagy szórjuk szét Újbudán, de utóbbi esetben félő, hogy szétesne a program. A Bartók Boulevard adott volt, amely fontos kulturális szegmense nemcsak a kerületnek, hanem Budának, sőt Budapestnek is, úgy döntöttünk, hogy erre a részre fókuszálunk.
Milyen programokra lehet számítani június 4. és 6. között? Mivel készül a Jurányi és mivel a MU Színház?
Erős Balázs: A MU Színház hat alkotóval, a Szkéné néggyel van kapcsolatban az esemény kapcsán, tehát tíz projekt készül a 11. kerületben. Az alkotók bevonásánál arra törekedtünk, hogy minél sokszínűbb legyen a program. Lesz tánc, performansz és színház is. A MU Színház szervezésében látható lesz a TÁP Színház, illetve Makra Viktória, a táncosok közül programmal készül a Hodworks, Góbi Rita és Oberfrank Réka, Cserepes Gyula pedig Egyed Beával csinál egy tánc- és képzőművészeti performanszot. Bízom abban, hogy együttműködve a galériákkal, vendéglátóhelyekkel sikeresen meg tudjuk csinálni, amit tervezünk.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A Jurányi négy helyszínen lesz jelen. Az épületünk több mint hatvan alkotónak ad otthont, akik a színház, tánc, képző- és vizuális művészet területein dolgoznak. A terv az, hogy a Jurányit prezentáljuk a kirakatokban, és a működésből mutatunk kis szeleteket, amely egyébként nem látható, mert inkubátorházról van szó. Rácz Nóra grafikus, képzőművész és a Rubik Ernő vezette JazzaJ a Kapás utcában egy volt virágboltot tölt fel tartalommal, improvizációs zenére születik meg élőben a rajz. Az egyik Margit körúti helyszínen Szűcs Editnek és Nagy Fruzsinának lesz kiállítása két különböző témában, de egy térben. Jelmeztervezőként próbálnak reagálni az elmúlt egy évre, például, hogy a zoomolás hogyan hatott az öltözködésünkre. Editnél az újrahasznosítás az irány, jurányis molinókból készít üzeneteket a kirakatba, és jelmezeket is, amelyeket a Duda Éva Társulat tagjai fognak életre kelteni. Nálunk is lesz színház: a Narratíva Kollektíva egy volt banképületben készül izgalmas dologgal, reagálva a mögöttünk lévő évre jeleneteket adnak elő a színészeik. Pass Andrea pedig a SzínMűhely Alapítvánnyal közösen diákokkal csinál programot. A Zéró Balett növendékei táncolnak, az Andaxínház a Bem moziban készül akcióra, a Manna Produkció pedig délelőttönként nonverbális bábelőadásokat tart.
Kiket szólít meg ez a „Covid-safe” program?
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A szándékunk kétirányú: szeretnénk elérni a színházbarát, illetve a művészetre fogékonyabb kultúrafogyasztókat, hogy a kirakART-nak legyen egy olyan hatása, mint a Színházak Éjszakájának. Tehát számítunk a célirányos érdeklődőkre, akik tudják, hogy az adott kirakatban tíz perc múlva mit láthatnak, majd átmennek mondjuk az Üllői útra, mert az is érdekli őket, ami ott van. És természetesen a spontán nézőkre is apellálunk, ami szintén izgalmas, hogy akik ezeken a napokon éppen, a kirakART-helyszínek felé járnak, ráérnek-e annyira, megszólítják-e őket az akciók, hogy megálljanak, vagy csak kapnak egy flash-t, hogy milyen jó volt, nem az üres, koszos üvegű kirakatot nézegetni hazafelé menet. Az alkotókat arra buzdítom, hogy olyasmit csináljanak, ami mindkét célcsoportot kielégíti.
Véleményetek szerint lehet a kirakatszínháznak jövője, vagy inkább csak rövid távon gondolkodtok benne?
Erős Balázs: Ebben a helyzetben mindenképp érdemes nekifutni, és aztán megnézni, hogy milyen tanulságai vannak, hiszen ez nekünk is új terep. Kérdés, hogy ha visszaáll a normális élet, érdemes lesz-e megtartani a kirakatszínházat. Remélhetőleg pozitívan jövünk ki belőle, és ha igen, akkor fontos eleme lehet egy-egy rendezvénynek, fesztiválnak, ha ki akarjuk tágítani a lehetőségeinket, vagy színesíteni akarunk egy programsorozatot. És jó lehetőséget kínál együttműködési partnerséget kialakítani galériákkal, kávézókkal. Biztos, hogy van jövője, de helyzetet, keretet kell mögé tenni.
Rozgonyi-Kulcsár Viktória: A kirakatszínház olyan lehet, mint a streamelés vagy az online előadásfelvételek, hogy nem terveztük, de belekényszerültünk, és sokan megszeretik, látnak benne potenciált. De természetesen a kirakART-nál sem lehet azt az illúziót kelteni, hogy azt tudja adni, mint egy klasszikus színházi előadás. Ez egy új műfaj számunkra, de hogy bele tud-e férni később a mindennapokba, vagy pont azért fér majd bele, mert nem lesznek olyanok a mindennapok, mint a koronavírus járvány előtt, az kérdés. Szerintem izgalmas lehet a jövőben is. Mindenképp nyitva hagynám ezt a kaput. Meg kell nézni, hogy az előttünk álló kirakART három napja nézői, alkotói és szervezői oldalról mennyire lesz sikeres.
Szerző: Bordás Katinka
Web / részletes program, térkép: http://kirak.art/
#kirakART #művészettelfeltöltve