Lehengerlően látványos intermediális előadás érkezik a Trafóba a történelem végtelen körforgásáról. Ferienčíková, Júdová, Timpau nevű nemzetközi kollektíva 3D-s animációt és mozgást használ, zenét szerez, témájuk fókuszbában pedig a magánélet és a közélet szétválaszthatatlansága áll. De hogyan lehetünk kritikusak a saját világképünkkel, amikor azt a hozzánk legközelebb állók alakítják?

Ajánló a darab elé:

A néző szeme előtt videófelvételek és képek pörögnek: egy nő mint szerető anya, aki támogatja a rabszolgaságot; perverz ideológia propagandáját szervező szeretők; fasiszta karlendítést imitáló gyerekek. Van valami disszonáns ezekben a jelenetekben.

Hétköznapi családok képei, anyukák és apukák a gyerekeikkel, apró, egymáshoz közel álló embercsoportok, szemben a történelem megismétlődésének fenyegetésével.

Az előadás azt a mindenkori kettőséget elemzi, amivel az átlagember napi szinten szembesül: a magánéletében egyébként gondoskodó, jó szándékú egyén miként változik bosszúszomjassá, gyűlölködővé amint a politikáról, közéletről van szó.

Emlékeink gyakran hirtelen bukkannak fel, megváltoztatva, idealizálva, sőt néha spontán törlik magukat. Kulcsfontosságú események elfelejtésével és a történelem átírásával gátat építünk az új generáció és az idősebbek közé, és ez túl könnyen lehetővé teszi, hogy a történelem megismételje önmagát.

Az alkotókról:

Az Everywhen egy nemzetközi, interdiszciplináris női kollektíva – Soňa Ferienčíková /SK/ táncos, Mária Júdová /SK/ digitális vizuális művész és Alexandra Timpau /RO/ hangművész – alkotása.

Júdová szlovákiai képzőművész, aki a technológiában rejlő művészi lehetőségek határait kutatja. Munkái az interaktív installációktól az audiovizuális performanszokig a legkülönfélébb technikákat alkalmazzák. Júdová a szlovákiai Művészeti Akadémián szerzett BA diplomát digitális média szakon, MA diplomáját pedig a csehországi Audiovizuális Tanulmányok Központjában szerezte.

Képzése részeként részt vett a belgiumi École de Recherche Graphique installáció és performansz tanszékén is.

Jelenleg az immersive kifejezések lehetőségeit vizsgálja, és elsősorban a koreográfiai kódolási kutatások, aminek eredményeként egy programozási paradigmát hozott létre. A virtuális valóság segítségével bővíteni szeretné a közönség érzékelését.

A mai napig világszerte olyan neves szervezetekkel dolgozik együtt, mint a csehországi International Centre for Art and New Technologies; a németországi Choreographic Coding Lab; az angliai Rambert Contemporary Dance Company és a japán Yamaguchi Center for Arts and Media. Műveit európai és ázsiai művészeti szervezetek mutatták be és díjazták.

Mikor, hol? – A Trafóban, március 8-án, 20 órától – JEGYVÁSÁRLÁS ITT.